Ott hagytam abba, hogy pénteken afterworkot terveztünk. A végére annyira belejöttek az emberek a szervezésbe, hogy legalább 4 after workre voltam hivatalos :) Lojalitási alapon, meg mert a még addig nem ismert phadderemet Ewelinának hívják, úgy döntöttem, hogy a phadder csoportom meghívásával próbálkozok elsőnek (jah igen, időrendben is az szólt a legkorábbra). Végül nem is mentem máshova, úgyhogy a többi nemtudom, hogy milyen lehetett :) Az egyetem előtt megtaláltuk egymást Ewelinával, aki meglepő módon egy lengyel lány :O , 3. éve Svédországban, már a második MSc-jét csinálja. Behívott a Hallgatói szövetség kávézójában, hogy több csoporttársával ülnek ott, kezdésnek legyen az az after work. Kicsit megijedtem, mert az after work kaját is jelent, azt meg a HSZ bárjában nem adnak a pia mellé, de végül 1 órát voltunk csak ott. Gyűlt még egy kicsit a csapat, addig összeismerkedtem ott a csoporttársaival ( köztük egy Jihad nevű sráccal, aki mondta, hogy igen, néha van probléma a nevével :D ). 1 óra múltán elérkezettnek láttuk az időt a továbbállásra, így megcéloztuk a Hard Rock Café-t, ami nem csak a nevében volt szimpatikus. A hely is jól nézett ki, a kaja is finomnak tűnt, csak egy apróság volt: csak nagy asztaluk volt, ahova viszont 25 fő alatt nem engedtek, úgyhogy hiába voltunk vagy 18-an, kereshettünk másik helyet. Az új kiszemelt a Rumpanbar lett (a neve többek szerint Ass Bar, Fenék Bár jelentéssel bír, de nem jöttem rá, hogy miért). Odaérve kisebb tömeg fogadott, de végülis ki lehetett bírni, úgyhogy nemsokára boldogan tömtük magunkba az "ingyen" kaját. Arra azért itt is vigyáztak, hogy minden jó fűszeres és sós legyen, szomjazzon csak az ember fia :D Egy korsó sör és hosszas beszélgetés után hazafele vettem az irányt, bár kaptam egy meghívást egy diákszállós buliba még estére. Kifele jövet egy elég érdekes dolog történt, azt hittem, ilyet csak mifelénk szokás, a kedves ajtónálló kikereste a kabátomat a ruhatárból, kedvesen odahozta, majd ideadás előtt rámutatott egy táblára, ami a fal egy alig látható szegletében, kb. 2x2cm méretben volt megtalálható és közölte, hogy 15 korona a ruhatár (a táblán is ez állt). Természetesen óriási örömmel fizettem, még majdnem borravalót is hagytam. Azért nem hittem volna, hogy svédeknél képesek lesznek utólag pénzt kérni valamiért (jah, amúgy kötelező ruhatárhasználat volt).
Hazaérve, kicsit fáradtan, csak az járt az eszembe, hogy 2 nap alatt 400 oldal projekt menedzsmentet kell angolul elolvasnom (hétfőn teszt és ez nekem csak csütörtökön esett le). Természetesen azért vannak a jó lakótársak, hogyha az ember kezd megörülni, helyes útra tereljék, így Tomás egyből azzal indított, hogy megyek-e a buliba (amire meghívtak még after work-ön). Ha már így nekem támadt, mondtam, hogy megyek, cde csak szolidan, legkésőbb 1 körül jövök el. Jött még 3 francia srác, Tomással nekiálltak alapozni, én a 400 oldal miatt inkább kihagytam. Nekiindultunk megkeresni a bulihelyet. Kis kalandok árán (rosszfele indultunk vagy 2x) sikeresen odaértünk. Egy 4 emeletes kollégiumszerűség volt egy lakótelep közepén. Természetesen ez senkit sem zavart, úgyhogy szólt a zene és mindenki az erkélyen szórakozott :) Kíváncsi vagyok, kaptak-e valamilyen figyelmeztetést buli után a lakók :D Bent elég sok ember volt, de nem sok ismerőst talátam, mire meg végigjártam az épületet, beszélgettem azzal a kevés ismerőssel, elkezdtek szálingózni az emberek haza, úgyhogy én is megtettem ezt. ( kis számadat csak úgy: a keddi buliban, a 7 fős lakásban állítólag megszámolták, hogy hányan voltunk, 118, azért az egész szép teljesítmény :D )
Szombati nap nagyrész azzal telt, hogy úgy tettem, mint aki olvas, meg is lett az eredménye, közel 50-60 oldalt haladtam egy nap alatt :D Este jött a várva várt FestU party, 3 emelet, 9 tánctér és egyéb nyalánkságok. Kezdésnek Tomással átruccantunk az előzőnapi franciákhoz indítani a bulit, majd kicsivel 10 után irány az egyetem. Ott természetesen egy 100 méteres sor fogadott minket, de hát Svédországban vagyunk, ez itt teljesen normális :) Bejutás után, a kapunál szerzett játék 20 dollárossal egyből megtaláltam a kaszinót, ahol pár ismerősbe is belefutottam. Annyira elragadott a játék (és folyton hozzámvágták a másnak nem kellő zsetonokat :D), hogy 2 órámba telt, míg mindent elvesztettem :) Büszkén és peckesen elvonultam ismerősöket keresni, hogy mostmár igazán lehetne akkor bulizni, ha itt vagyok. Véletlenül megint Tomás volt az első, aki elém került, úgyhogy csatlakoztam hozzá, hamburgerét indult, meg ha már ajja járunk, a mellékest is megnézzük :) Ahogy a közelébe értünk, furcsa sípolás kezdődött és a hangszóró valamit ismételgetett svédül, de senki nem csinált semmit, úgyhogy mi sem foglalkoztunk vele. Abban a pillanatban, mikor pont bejutottunk volna a trónterembe (gyk. WC:) ) egy csaj közölte, hogy inkább ne tegyük, mert a furcsa hangok nem a buli része, hanem tűzriadó. Gyorsan elhagytuk az épületet (mivel egy nyitott fal mellett voltunk pont, ez kb. 5 másodpercünkbe került :D ) és kint elkezdtünk várakozni (a kabátom a ruhatárban volt). Pár perc alatt sikeresen kiterelték az 1000-2000 embert a jólevegőre, mindenki nézett értetlenül, hogy mi van. Már éppen készítettem volna a hagymát és a szalonnát, amikor közölték, hogy valszeg csak téves riasztás volt, úgyhogy bár a buli már nem folytatódik időhiány miatt, a kabátokért visszamehetünk. Király, csak 1000 ember állt előttem a sorban, úgyhogy ittlétem alatt először eljőjött a magyar vér, oldalról vágtam neki a bejutásnak. Sikerült is, szerintem 10 perc sem kellett hozzá, majd a kabáttal együtt, hazamentem.
A vasárnap megint csak az olvasás színlelés jegyében telt, bár már egy kicsit jobb hatásfokkal, mert a határidő szorított, vasárnap 200 oldal csúszott le a torkomon :) Ez egész szép eredmény, így hétfő reggelre nem is volt semmi más dolgom, csak a maradék 150 körüli oldalt átnyálaznom. Gondolom senki nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy vagy 80 oldallal adós maradtam :D Nemrég jöttem el a tesztről, bár mindent beleadtam, azért nem biztos, hogy meglesz. Ha véletlenül nem lenne meg, azt hiszem javíthatok, bár majd megkérdezem a tanárt. Most meg készülök, lassan Alumni Dinner (vacsi a régi hallgatókkal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése