A cím magyarázata kicsit később. Hétfőn hamarabb végeztem a sulival és a projekttel, mint gondoltam és az idő is szép volt, úgyhogy elhatároztam, nem megyek egyből haza, hanem megnézem, hogy mi van a botanikus kert környékén. Leszálltam a botanikus kert megállóban és mivel a kertet már láttuk (bár nagyon szép, valószínűleg még fogok menni oda), a másik irányba indultam el, mások már mondták, hogy arrafele is szép dolgok vannak. Igazuk volt. Egyből a megállótól pár méterre egy tó található, egy szökőkúttal, ami tele volt vadkacsákkal és a napnak köszönhetően még szivárvány is volt a szökőkútvízében :) Kis séta után megláttam pár táblát, amiknek a feliratát ugyan nem értettem, de univerzális nyelven is odaírták, mi található arra (gyk. rárajzolták az állatokat :) ). Ha már annyira kitáblázták, gondoltam megnézem mi az. Az első meglepetés egyből egy fóka medence volt, az út mellett, sem elkerített rész, sem belépő nem volt. Éppen annyi kerítés volt, hogy azért ne másszanak be szegény fókák mellé pancsolni az emberek. Mellettük megláttam egy táblát, amiből rövid idő alatt rájöttem, hogy arra fele bizony jávorszarvasokat láthatok. Mivel nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna jávorszarvast (bár megeshet, hogy már láttam, csak elfelejtettem), ezért egyből arra vettem az irányt. Kis hegymászás után meg is találtam őket. 3 óriási jávorszarvas volt, bár mind pihentek, úgyhogy állva nem is láttam őket. Körülöttük kész állatkert, rengeteg elkerített terület, birkák, lovak, szarvasok és még rengeteg egyéb állat. Természetesen itt sem volt belépő vagy egyéb elkerítés. Körbesétáltam az állatkertet, mindenfele padok, sziklakilátók és tájolókövek voltak. Azért tudják,hogy hogyan lehet szép parkokat csinálni :) Az állatkertet gondoltam, hogy nem azon az úton kéne elhagyni, ahol jöttem, hanem keresek valami másikat, úgyhogy még egy kis túrával megtoldottam az utat az erdőben. Rengeteg ösvény és járda van, tele van az egész futó emberekkel, kíváncsi leszek, télen hogy fog kinézni a táj. Sajnos a fényképezőgép nem volt nálam, de ha még valakit majd sikerül rávenni, hogy visszamenjünk, akkor legközelebb képeket is csinálok :)
Kedd napközben nagyrészt sulival telt, viszont legalább sikerült befejezni a Computer Security tárgy laborfeladatait és a projektmenedzsment második beadandót is megcsináltuk (a minősége kérdéses, de szerencsére azóta már írták, hogy az értékelés nem számít, csak legyen beküldve minden feladat :) ). Ebédidőben a diákszövetség épületében szokás szerint rengeteg cserediák összeverődött, köztük Pavel is (egy másik cseh srác), aki mondta, hogy este party lesz náluk. Mivel Pavelék sem laknak messze, kb. 5 perc tőlünk gyalog, ezért eleget tettem a meghívásnak, este Tomással nekiindultunk a bulinak. A kapun való bejutással szokás szerint gondok voltak, de természetesen ahogy lebeszéltem Pavellel telefonon, hogy lejön kinyitni a kaput, fél percen belül jött egy szomszéd, aki mögött be tudtunk menni :) Fent (kivételesen csak a 10. emelet) egy hasonló lakás fogadott minket, mint amilyenben mi is lakunk. Nem tudtam, hogy kik lesznek ott, de végülis láttam, hogy szinte majdnem mindenkit ismerek, sőt még az ott lakó 5 emberből is 4-et ismertem :) Eleinte úgy tűnt, hogy kártyázós, kevés emberes buli lesz, de rövid időn belül annyi ember összegyűlt, hogy megint alig lehetett mozdulni :) Éjfél körül aztán úgy döntöttünk, hogy bár nekünk nem kell villamoshoz igazodnunk, de úgyis sokan távoznak, így hát mi is eljöttünk.
Szerdára megbeszéltük, hogy a Chalmers mozi keretében vetített Inception (Eredet) filmet megnézzük. 7-kor kezdődik, előtte háromnegyed órával kezdik árulni a jegyeket. Kis késéssel érkeztem, de még fél 7 előtt. A jegyárusok előtt akkora sor állt, hogy még ekkorát előtte itt sem láttam. 2-300 jegyet adhattak el, de szerintem a sorban simán álltak vagy 600-an. Megpróbáltam ismerősöket keresni, de mivel nem találtam, ezért úgy döntöttem, hogy majd letöltöm és megnézem a filmet máskor :) Hazaérve Tomás mondta, hogy beszélt pár franciával, menni akarnak valami pubba este. Semmi rossznak nem vagyok az elrontója, 9 körül nekiindultunk. Ha már olyan jól elterveztük, hogy merre akarunk menni, gyorsan meg is változtattuk azt :) A villamosmegállóban belefutottunk egy nagyobb csapat cserediákba, akik nem arra mentek, amerre eredetileg mi akartunk, így hát úgy döntöttünk, hogy inkább követjük őket :) A tervmódosítás eredményeképpen egy egyetemi pizsamapartyn kötöttünk ki :D Azt kell, hogy mondjam, megszerettem a pizsamapartykat. Nem volt nagy hely, de teljesen tele volt, elég sok ismerőst láttam, de még több svédet. Talán ez volt az első buli, ahol végre svédeket is láttam szépszámmal :) Az egyetlen gond az volt, hogy nem tudtuk, mikor van vége a bulinak, így kicsit meglepődtünk, mikor éjfélkor szóltak, hogy ennyi volt. Így csak nemegészen 2 órát tudtunk ott lenni, de akkor is megérte :) Utána még Tomás felvetette, hogy az lakásban csinálhatnánk valami buli utáni bulit, de végül megbeszéltük, hogy inkább alszunk, ma mindkettőnknek suli és pénteken úgyis jön a következő buli.
És végre eljutottam a "kis baklövéshez" :) Tomás nemsokkal ezelőtt kopogott, hogy vacsoráztam-e már. Mivel még éppen vacsora előtt álltam és amúgy sem tudtam, hogy mit egyek, ezért megkért, hogy segítsek neki helyrehozni a baklövését. Kimentünk a konyhába és mutatta, hogy mit rontott el. Nem egy tapasztalt szakács ő sem: a wok szerű serpenyő, amiben csináltam a slambucot én is, púposan tele volt rizottóval :) Nem számolta bele, hogy a rizs megfog dagadni, így sikerült annyi rizottót csinálnia, ami kb 4 embernek elég 2 napra :D Most túl vagyunk 2-2 tányéron belőle, de még körülbelül a harmadát sikerült megennünk, én is dugig vagyok, ami nagy szó :) Azt hiszem, még egy pár napig rizottót fogunk enni... :D
2010. szeptember 30., csütörtök
2010. szeptember 26., vasárnap
Helyzetjelzés
Azt hiszem, kezdek lustulni. hétfő óta nem írtam semmit. Igaz, most, hogy a szervezett programok csökkentek, kicsit kevesebb említésreméltó dolog is történt velem.
Szerdán Tomással nekifutottunk a második mosásnak, ezúttal már minden gyakorlottan ment, hamar megvoltunk a dologgal. Most is vasalt, azonban már figyelmesebben, most egyetlen egy ruháját sem sikerült belesütnie a vasalóba :) Én úgy döntöttem, hogy megmaradok a lezseren elegáns, gyűrött stílusnál :) Szerda este távoztak vendégeink, úgyhogy mostmár megint csak 4-en vagyunk a lakásban. A 4 cseh srácból 3-al nem sokat beszéltem, viszont az egyik eléggé kommunikatív volt, vele sokat lehetett beszégletni. Apró szépséghibája a dolognak, hogy a nevét nem jegyeztem meg, megkérdezni meg már nem volt képem :D
Csütörtöki napom nagyrészt az iskolával telt, reggel 8-tól egészen 3ig óráim vannak, utána meg levezetés gyanánt még befejeztük a Computer Security tárgy beadandóját (eredmény nincs, de szerintem meglett).
Az első negyedév végégig már nem lesz pénteken órám, úgyhogy egy nagy lazsálással kezdtem a napot, amibe annyira belefeledkeztem, hogy alig tudtam összeszedni magam a 3 órás múzeumlátogatásra :) Végül ember feletti küzdelmek árán odaértünk Tomással, úgyhogy jöhetett az idegenvezetés Göteborg múltjába. Elég sokan összegyűltünk, csodálkozott is az idegenvezető, mondta, hogy 1 órától egy svéd csoportot vezetett körbe, svéd idegenvezetéssel (ugyanannak a Student10 szervezésnek köszönhetően, amire mi is mentünk), azonban a svédek részéről kicsit kisebb volt az érdeklődés: a csoport mindössze 1 főből állt (ő is történelemtanárnak készült :) ) A tárlat egy egészen nagy és több emeletes épületben volt. Időrendi sorrendben mentünk végig a város történelmén. Az első terem, az "őskor", ami tekintve, hogy errefelé elég sokáig igen kiadós fagyok voltak, mindössze 1000-2000 évre nyúlik vissza. Megtekinthettük az itt talált legrégebbi csontvázat (a korában nem vagyok biztos, 4000 év rémlik, de tekintve az előző tényt, lehet, hogy kevesebb, mint 2000 éves) és jónéhány akkori használati eszközt, fegyvereket és dísztárgyakat. Utána jött a viking korszak, amit persze nagy érdeklődéssel vártam :D Egy kicsit lelombozott mikor mondta a tárlatvezető, hogy az 1900-as éveket megelőzően senki sem beszélt a viking korszakról, az orosz elnyomás alatt kezdtek el keresni maguknak dicső múltat. Ennek ellenére a vikingek igenis meghódították az akkori világ nagy részét és még Amerikába is jóval Kolombusz előtt eljutottak :) A vikingek után a kereszténység jött. Mondta a vezető, hogy a svédek eléggé türelmetlen nép, eleinte hitű pogányok voltak, többistenhittel, lelkesen gyakorolták azt. Majd ráuntak, következett a kereszténység, amit persze nem lehetett félvállról venni, így elég mélyen vallásosak lettek és még a háborúkból is igyekeztek kivenni a részüket. Azonban 500 év után ez is kicsit unalmassá vált számukra, így most Svédország Európa (bár talán a világ) egyik legateistább nemzete, mondta, hogy náluk bizony egy politikus sem kapálózik azzal, hogy ő keresztény, mert ez senkit sem érdekel (nem üldözik a vallást, de mindenkinek a saját magánügyének tekintik, minek beszélni róla). Kereszténység után 2-3 termen keresztül Göteborg megalakulása, felvirágzása és változásai voltak. Elmondták, hogy a jelenlegi Göteborg az 5. Göteborg. Először építettek egy várost, ami valahogyan elpusztult (azt hiszem a folyó áradása, de nem biztos). Majd ugyanott építettek még egyet, amit a dánok leromboltak. Majd megpróbálták megint, ugyanott, amit a biztonság kedvéért a dánok leromboltak. Ekkor taktikát változtattak, a folyón lentebb vitték, közelebb a tengerhez a várost és ott építettek újjá. Persze a dánok nem túl kreatív népség, ezért fogták és lerombolták azt is :) A nem túl távoli múltban, eléggé meglepő módon, Svédország elég szegény, rossz gazdasági helyzetben lévő ország volt, így az angolok előszeretettel telepítették ide nagy gyáraikat az olcsó munkaerő miatt. Azt hiszem, mára ez a helyzet egy kicsit változott :D (Chalmers, a fősuli alapítója is angol volt).
A múzeum túra körülbelül negyed 5-ig tartott, úgyhogy elérkezettnek láttuk az időt egy megfelelő pub keresésére az after workhöz. Összeverődtünk vagy 6-an, keressünk valamit. Az egyik német lány mondta, hogy ők már előre kinéztek egy The Oak nevű pubot, ami kicsit messzebb van a városközponttól. Irány a villamosmegálló, pont jött a villamos, felugrottunk rá. Megérkeztünk a megfelelő megállóba, ahol is előjött az első probléma: csak a megállót és a pontos címet tudták, a kettő közti utat nem. Kis várakozás pár emberre, aztán nekiálltunk megkeresni a helyet. Végén már helyi segítséget is igénybe vettünk, de negyed 6 körül feladtuk a próbálkozást, valami nem stimmelt. Mit lehet ilyenkor tenni, vissza a városközpont, hátha van még olyan hely, ami nincs teljesen tele és még maradt kaja. Időközben még csatlakoztak hozzán diákok, úgyhogy már igencsak 10 felett volt a létszám. Az egyik német mondta, hogy ő egy megállóval arrébb lakik, szétnézhetünk azon a körnéyken, van pár pub. Sétálgatás közben találtunk is egy-két pubot, de persze mindenhol tele voltak, esélytelen volt ülőhelyet találni. Végül megegyeztünk, hogy megpróbáljuk azt a pubot, ahova még legelsőnek a CIRC vitt bennünket (Stars and Bars). Néhány perc séta után megérkeztünk és alig akartunk hinni a szemünknek: jócskán elmúlt 5 óra (6 fele járt), azonban a hely szinte teljesen üres volt és mégis volt kaja. Gyorsan beültünk, mindenki rendelt és megtámadtuk az asztalt :D Később persze megtelt a hely, de addigra mi már jóllakottan beszélgettünk, úgyhogy ez minket annyira nem zavart :) Felvetődött, hogy valamerre menni kéne utána, de senki nem tudott nagyobb buliról sehol, néhányan mondták, hogy ők még az Operaházba is mennek előtte balettelőadásra. Mivel semmilyen buli nem volt kilátásban és a diákoknak nagyon kedvezményes áron adták a jegyet, Marketával, egy cseh lánnyal csatlakoztunk az Operásokhoz, hátha előadás előtt is lehet még jegyet venni.
Szerencsénk volt, az előadás előtt negyed órával értünk oda, de még volt jócskán diákjegy, úgyhogy bejutottunk az előadásra :) Az előadás eléggé érdekes volt, én arra számította, hogy klasszikusabb balett lesz. Nem vagyok műértő, de szerintem elég rendesen a modern balett műfajába tartozott. Amíg az elején próbáltam értelmezni a sztorit, rettentően rossznak tűnt. Miután arra jutottam, hogy valószínűleg semmilyen történeti szál nincs és csak az előadást magát néztem, a mozgást, fényeket és hanghatásokat, utána egészen megtetszett a dolog. Azt hiszem, hogy nem az Operában fogom minden pénzemet elkölteni, de nem bántam meg, hogy erre az előadásra elmentem :) Mellesleg rengeteg Erasmusos diák volt ott, úgyhogy tudtunk beszélgetni szünetben és a bulikról érdeklődni. Kiderült, hogy van egy buli abban az utcában, ahol én lakok, csak egy 4 személyes lakásban, úgyhogy nem lesz sok hely. Mindegy, azért megpróbáljuk. Telefonálás útján a pontos címet is kiderítették: kiderült, hogy közvetlen a felettünk lévő apartmanról van szó :) Mostmár tudom, hogy a második, harmadik és negyedik emeleten is Erasmusosok laknak :D
Hazaérkezés után lepakoltam, majd irány a buli, nagy duzzogva megtettem azt a 10-15 lépcsőfokot, ami elválaszott minket a buli helyszínétől :D Ahogy megérkeztem, láttam, hogy tényleg teltház van, szinte mindenhol emberek voltak :D Nekiálltak köszöngetni és ismerősöket keresni, de már akkor jött a hír, hogy a szomszédok annyira nem lelkesek az esti buliért, úgyhogy ha nem akarjuk a rendőrök fogyasztását is mi állni, jobb lenne új helyszínt keresni. Jött a mentő ötlet, egy házzal mögöttünk is vannak Erasmusosok, de ott a 11. , legfelső emeleten, ami azért különleges, mert az egész emelet egy ház, így sokkal nagyobb hely és kevesebb a szomszéd is :) Átbaktattunk hát oda, ahol beleütköztünk a szokásos lift problémába, egy 5 személyes lifttel elég sok idő kb. 100 embernek feljutnia :) Én a lépcsőt választottam, legyen egy kis testmozgás, elvégre csak 11 emelet :D Odafent még buliztunk egy pár órát, meglepő módon egy szomszéd sem panaszkodott és rendőröket sem láttunk (eddig még egy buliért sem szóltak, ami a 11. emeleten volt). 1 óra körül aztán elkezdtek fogyni az emberek, így mi is jobbnak láttuk távozni. Odalent, a ház előtt még beszélgettünk egy kicsit, de aztán már úgy döntöttünk, nem megyünk a városba, úgyis minden fizetős és mindenhol tömeg van, úgyhogy gyorsan zártuk az estét.
Szombat megint a lustulás jegyében telt, sok említésre méltó nem történt. Ma meg takarítási napot szerveztünk (ami amúgy minden vasárnap lenne, csak múlthéten kihagytuk :) ), ráfért már a házra, 8 ember akaratlanul is elég nagy koszt tud csinálni.
Szerdán Tomással nekifutottunk a második mosásnak, ezúttal már minden gyakorlottan ment, hamar megvoltunk a dologgal. Most is vasalt, azonban már figyelmesebben, most egyetlen egy ruháját sem sikerült belesütnie a vasalóba :) Én úgy döntöttem, hogy megmaradok a lezseren elegáns, gyűrött stílusnál :) Szerda este távoztak vendégeink, úgyhogy mostmár megint csak 4-en vagyunk a lakásban. A 4 cseh srácból 3-al nem sokat beszéltem, viszont az egyik eléggé kommunikatív volt, vele sokat lehetett beszégletni. Apró szépséghibája a dolognak, hogy a nevét nem jegyeztem meg, megkérdezni meg már nem volt képem :D
Csütörtöki napom nagyrészt az iskolával telt, reggel 8-tól egészen 3ig óráim vannak, utána meg levezetés gyanánt még befejeztük a Computer Security tárgy beadandóját (eredmény nincs, de szerintem meglett).
Az első negyedév végégig már nem lesz pénteken órám, úgyhogy egy nagy lazsálással kezdtem a napot, amibe annyira belefeledkeztem, hogy alig tudtam összeszedni magam a 3 órás múzeumlátogatásra :) Végül ember feletti küzdelmek árán odaértünk Tomással, úgyhogy jöhetett az idegenvezetés Göteborg múltjába. Elég sokan összegyűltünk, csodálkozott is az idegenvezető, mondta, hogy 1 órától egy svéd csoportot vezetett körbe, svéd idegenvezetéssel (ugyanannak a Student10 szervezésnek köszönhetően, amire mi is mentünk), azonban a svédek részéről kicsit kisebb volt az érdeklődés: a csoport mindössze 1 főből állt (ő is történelemtanárnak készült :) ) A tárlat egy egészen nagy és több emeletes épületben volt. Időrendi sorrendben mentünk végig a város történelmén. Az első terem, az "őskor", ami tekintve, hogy errefelé elég sokáig igen kiadós fagyok voltak, mindössze 1000-2000 évre nyúlik vissza. Megtekinthettük az itt talált legrégebbi csontvázat (a korában nem vagyok biztos, 4000 év rémlik, de tekintve az előző tényt, lehet, hogy kevesebb, mint 2000 éves) és jónéhány akkori használati eszközt, fegyvereket és dísztárgyakat. Utána jött a viking korszak, amit persze nagy érdeklődéssel vártam :D Egy kicsit lelombozott mikor mondta a tárlatvezető, hogy az 1900-as éveket megelőzően senki sem beszélt a viking korszakról, az orosz elnyomás alatt kezdtek el keresni maguknak dicső múltat. Ennek ellenére a vikingek igenis meghódították az akkori világ nagy részét és még Amerikába is jóval Kolombusz előtt eljutottak :) A vikingek után a kereszténység jött. Mondta a vezető, hogy a svédek eléggé türelmetlen nép, eleinte hitű pogányok voltak, többistenhittel, lelkesen gyakorolták azt. Majd ráuntak, következett a kereszténység, amit persze nem lehetett félvállról venni, így elég mélyen vallásosak lettek és még a háborúkból is igyekeztek kivenni a részüket. Azonban 500 év után ez is kicsit unalmassá vált számukra, így most Svédország Európa (bár talán a világ) egyik legateistább nemzete, mondta, hogy náluk bizony egy politikus sem kapálózik azzal, hogy ő keresztény, mert ez senkit sem érdekel (nem üldözik a vallást, de mindenkinek a saját magánügyének tekintik, minek beszélni róla). Kereszténység után 2-3 termen keresztül Göteborg megalakulása, felvirágzása és változásai voltak. Elmondták, hogy a jelenlegi Göteborg az 5. Göteborg. Először építettek egy várost, ami valahogyan elpusztult (azt hiszem a folyó áradása, de nem biztos). Majd ugyanott építettek még egyet, amit a dánok leromboltak. Majd megpróbálták megint, ugyanott, amit a biztonság kedvéért a dánok leromboltak. Ekkor taktikát változtattak, a folyón lentebb vitték, közelebb a tengerhez a várost és ott építettek újjá. Persze a dánok nem túl kreatív népség, ezért fogták és lerombolták azt is :) A nem túl távoli múltban, eléggé meglepő módon, Svédország elég szegény, rossz gazdasági helyzetben lévő ország volt, így az angolok előszeretettel telepítették ide nagy gyáraikat az olcsó munkaerő miatt. Azt hiszem, mára ez a helyzet egy kicsit változott :D (Chalmers, a fősuli alapítója is angol volt).
A múzeum túra körülbelül negyed 5-ig tartott, úgyhogy elérkezettnek láttuk az időt egy megfelelő pub keresésére az after workhöz. Összeverődtünk vagy 6-an, keressünk valamit. Az egyik német lány mondta, hogy ők már előre kinéztek egy The Oak nevű pubot, ami kicsit messzebb van a városközponttól. Irány a villamosmegálló, pont jött a villamos, felugrottunk rá. Megérkeztünk a megfelelő megállóba, ahol is előjött az első probléma: csak a megállót és a pontos címet tudták, a kettő közti utat nem. Kis várakozás pár emberre, aztán nekiálltunk megkeresni a helyet. Végén már helyi segítséget is igénybe vettünk, de negyed 6 körül feladtuk a próbálkozást, valami nem stimmelt. Mit lehet ilyenkor tenni, vissza a városközpont, hátha van még olyan hely, ami nincs teljesen tele és még maradt kaja. Időközben még csatlakoztak hozzán diákok, úgyhogy már igencsak 10 felett volt a létszám. Az egyik német mondta, hogy ő egy megállóval arrébb lakik, szétnézhetünk azon a körnéyken, van pár pub. Sétálgatás közben találtunk is egy-két pubot, de persze mindenhol tele voltak, esélytelen volt ülőhelyet találni. Végül megegyeztünk, hogy megpróbáljuk azt a pubot, ahova még legelsőnek a CIRC vitt bennünket (Stars and Bars). Néhány perc séta után megérkeztünk és alig akartunk hinni a szemünknek: jócskán elmúlt 5 óra (6 fele járt), azonban a hely szinte teljesen üres volt és mégis volt kaja. Gyorsan beültünk, mindenki rendelt és megtámadtuk az asztalt :D Később persze megtelt a hely, de addigra mi már jóllakottan beszélgettünk, úgyhogy ez minket annyira nem zavart :) Felvetődött, hogy valamerre menni kéne utána, de senki nem tudott nagyobb buliról sehol, néhányan mondták, hogy ők még az Operaházba is mennek előtte balettelőadásra. Mivel semmilyen buli nem volt kilátásban és a diákoknak nagyon kedvezményes áron adták a jegyet, Marketával, egy cseh lánnyal csatlakoztunk az Operásokhoz, hátha előadás előtt is lehet még jegyet venni.
Szerencsénk volt, az előadás előtt negyed órával értünk oda, de még volt jócskán diákjegy, úgyhogy bejutottunk az előadásra :) Az előadás eléggé érdekes volt, én arra számította, hogy klasszikusabb balett lesz. Nem vagyok műértő, de szerintem elég rendesen a modern balett műfajába tartozott. Amíg az elején próbáltam értelmezni a sztorit, rettentően rossznak tűnt. Miután arra jutottam, hogy valószínűleg semmilyen történeti szál nincs és csak az előadást magát néztem, a mozgást, fényeket és hanghatásokat, utána egészen megtetszett a dolog. Azt hiszem, hogy nem az Operában fogom minden pénzemet elkölteni, de nem bántam meg, hogy erre az előadásra elmentem :) Mellesleg rengeteg Erasmusos diák volt ott, úgyhogy tudtunk beszélgetni szünetben és a bulikról érdeklődni. Kiderült, hogy van egy buli abban az utcában, ahol én lakok, csak egy 4 személyes lakásban, úgyhogy nem lesz sok hely. Mindegy, azért megpróbáljuk. Telefonálás útján a pontos címet is kiderítették: kiderült, hogy közvetlen a felettünk lévő apartmanról van szó :) Mostmár tudom, hogy a második, harmadik és negyedik emeleten is Erasmusosok laknak :D
Hazaérkezés után lepakoltam, majd irány a buli, nagy duzzogva megtettem azt a 10-15 lépcsőfokot, ami elválaszott minket a buli helyszínétől :D Ahogy megérkeztem, láttam, hogy tényleg teltház van, szinte mindenhol emberek voltak :D Nekiálltak köszöngetni és ismerősöket keresni, de már akkor jött a hír, hogy a szomszédok annyira nem lelkesek az esti buliért, úgyhogy ha nem akarjuk a rendőrök fogyasztását is mi állni, jobb lenne új helyszínt keresni. Jött a mentő ötlet, egy házzal mögöttünk is vannak Erasmusosok, de ott a 11. , legfelső emeleten, ami azért különleges, mert az egész emelet egy ház, így sokkal nagyobb hely és kevesebb a szomszéd is :) Átbaktattunk hát oda, ahol beleütköztünk a szokásos lift problémába, egy 5 személyes lifttel elég sok idő kb. 100 embernek feljutnia :) Én a lépcsőt választottam, legyen egy kis testmozgás, elvégre csak 11 emelet :D Odafent még buliztunk egy pár órát, meglepő módon egy szomszéd sem panaszkodott és rendőröket sem láttunk (eddig még egy buliért sem szóltak, ami a 11. emeleten volt). 1 óra körül aztán elkezdtek fogyni az emberek, így mi is jobbnak láttuk távozni. Odalent, a ház előtt még beszélgettünk egy kicsit, de aztán már úgy döntöttünk, nem megyünk a városba, úgyis minden fizetős és mindenhol tömeg van, úgyhogy gyorsan zártuk az estét.
Szombat megint a lustulás jegyében telt, sok említésre méltó nem történt. Ma meg takarítási napot szerveztünk (ami amúgy minden vasárnap lenne, csak múlthéten kihagytuk :) ), ráfért már a házra, 8 ember akaratlanul is elég nagy koszt tud csinálni.
2010. szeptember 20., hétfő
Szauna, múzeum, miegymás
Visszaolvasva az előző bejegyzést, van jó pár nap lemaradásom. Kezdjük a szauna party-val. Pénteken nem volt egy órám sem az egyetemen, úgyhogy csak 5-re kellett elkészülnöm, akkor indultunk a szaunába. A Chalmers előtt vett fel minket a bérelt busz és vitt el a szaunáig, ami a várostól távolabb, vagy 10 km-re található, az erdő közepén. Már az út is nagyon tetszett, szép kis házak vannak arrafelé és az erdő is nagyon tetszetős. A szauna egy tó partján áll, körülötte van elég sok ház vagy kunyhó, az egyetemé az egész. Nagyon jó házak vannak itt, gondolkodtunk rajta, hogy össze kéne fogni és egy hétvégére egyszer kibérelni valamelyiket. A CIRC-esek velünk együtt jöttek, úgyhogy a fa tüzelésű szaunát akkor kezdték el befűteni, amikor megérkeztünk, volt egy óránk mászkálni. Szétnéztünk a területen, gyönyörű volt a táj és a furcsa időnek köszönhetően még szivárványt is láttunk. Sajnos én nem vittem fényképezőt, mások azonban igen, úgyhogy megpróbálom tőlük benyúlni a képeket, ha meglesznek, majd felrakom őket. 7 óra körül már kezdtünk zsörtölődni, hogy ugyan jó lenne valami elfoglaltság, úgyhogy kitalálták, hogy az egészséget szem előtt tartva, előbb eszünk, aztán szaunázunk :) A menü sárgaborsó levest, palacsintát vörösáfonya-lekvárral és tejszínhabbal, valamint svéd kenyérszerűséget vajjal és sajttal tartalmazott. Ha már egyszer Svédországban vagyunk, itt sem hagytak minket nyugodtan enni, párszor megállítottak bennünket énekelni közben :) Evés után irány végre a szauna. Ha jól emlékszem, ez Skandinávia legnagyobb, fa tüzelésű szaunája. A legnagyobb jelzőben kicsit kételkedtönk, de az biztos, hogy elfértünk benne 50-en, úgyhogy kicsinek nem volt kicsi :D Bent is folytatódott néha a dalolás, illetve megint előhozták, hogy mindenki énekeljen valamit a saját nyelvén. A spanyoloknak, németeknek és franciáknak könnyű dolga volt, sokan voltak és mindenki ismer világhírű slágerüket, én szerényen elmormogtam nekik a "Ha jó a kedved, üsd a tenyered...", legalább azt ismerik angolul :) A szauna persze nem szauna hidegvíz nélkül, így kellő izzadás után várt minket a tó. A szauna a tó partján épült, így nem volt más dolgunk, csak kirohanni és vagy a lebegő mólóról beugrani, vagy egy csúszdán keresztül belecsobbani a jéghidegnek tűnő, de tiszta vízű tóba :) Utána meg persze bámulni, ahogy az esti lámpafényben mindenki gőzölög :)
Nagy sajnálatunkra 11-kor indult vissza a busz, így már fél 11 körül abba kellett hagynunk az izzadást, mindenki nagyon élvezte, megpróbálunk a későbbiekben is bejutni majd valahogy egy szaunába. Hazaérve a szállásra, az nappaliban már körbeülték az asztalt a többiek, merthogy péntek reggel megérkeztek Tomás cseh barátai. Ha már úgyis péntek este volt, csatlakoztam hozzájuk, 2-3-ig ment a beszélgetés.
Szombaton tanulásnak álcázott lustálkodással töltöttem az időmet, a projekt menedzsment beadandóhoz kiadott szövegeket próbáltam elolvasni, nem sok sikerrel :) Este Tomásék elhívtak először egy másik albérletbe beszélgetni az ottani Ersamusosokkal, majd kitalátuk, hogy irány a város, keresünk valami bulihelyet. Villamossal eljutottunk a városközpontba, igaz, ekkorra már 1 óra volt, de minden szórakozóhely előtt óriási sorok álltak. Egy ideig próbálkoztunk, jártuk a sétálóutcán, de miután mindenhol belépődíj volt és óriási sor, fél 3 körül úgydöntöttünk a csehek nagy részével, hogy hazatérünk, vasárnap úgyis megyünk kenuzni korahajnalban (11 óra :S ).
Vasárnap az egyetem előtt volt megbeszélve a találkozó, 10:45-re. Szokásomhoz híven, mindenre bőven hagytam időt, így mikor lerohantam a villamoshoz, hogy talán 15 perc alatt odaér a 20 perces út végére, akkor láttam meg, amit már sejtettem: vasárnap lévén csak 20 percenként megy a villamos. Semmi gond, várok 9 percet, még simán lesz 4 percem odaérni :) Időközben kiderül, hogy pár másik diák is így gondolta, úgyhogy együtt reménykedtünk benne, hogy valami csoda folytán megvárnak minket. A csoda megtörtént, ugyanis mikor negyed óra késéssel odaértünk, még egyetlen egy CIRC-es sem volt ott, csak a várakozó diákok :D Fél órán belül sikerült orvosolniuk ezt, úgyhogy fél 12 körül már mehettünk is a villamoshoz. Természetesen, mivel egész napos program volt a természetben, az egész ég felhős volt és néha nekikezdett esni is. Rövid, egy - másfél óra utazgatás után kiértünk a célterületre. Nagyon szép erdős - tavas táj Göteborg észak-keleti részén. Ott kettéosztották a tömeget, mert csak 25 darab, 2 személyes kenu volt, így az én csoportom előbb túrázott, a másik csapat addig kenuzott. Elgyalogoltunk a tó végére, ahol kikötésre alkalmas volt a terep és ott vártuk be a kenusokat. Miután megérkeztek és segítettünk nekik a kenukat partrahúzni, a CIRC-esek előkapták az egyszerhasználatos grilleket. Ezek a grillek igazából szerintem inkább viccesek, mint igazán használhatóak, bár a végére láttam néhány egészen szépen sült húst. A szervezés megint kicsit átgondolatlan volt, úgyhogy bár azt írták, hogy nekünk csak a grillrevalót kell vinnünk, a grillen kívűl semmit sem hoztak. Villa és egyéb evőeszköz hiányában mindenki neki állt nyársakat faragni a környékbeli ágakból :) Természetesen az addig még néha sütni is képes nap a grillezés elején elment aludni, átadva helyét a szorgalmas esőnek. Érdekes élmény esőben grillezni, de valahogy megoldottuk. Grill után irány a kenu, valakinek vissza is kell őket vinnie, úgyhogy az én csoportom hősiesen vízreszállt a széllel és esővel szemben. Okos fejjel a kabátomat gyorsan otthon hagytam, elvégre egy vízhatlan széldzsekinek csak nem szabad esőben kint lennie :D Az eső miatt nem csavarogtunk, a legrövidebb úton áteveztünk a kezdőhelyre (azért az irányítás nehézségei miatt eleinte csináltunk pár parttól-partig túrát ;) ). A csomagomat sikerült belerakni egy szatyorba, így az nem igazán ázott el, ami már rólam nem volt elmondható. Hazafelé úton érdekes látvány lehettem, mert a hátam száraz volt, előről meg csurom víz :D De ha már arra jártam, még a mellettünk lévő szupermarketbe beugrottam lasagnetésztáért :)
Ha már lasagne tészta, úgyis megígértem és már akartam szombaton is, nekiálltam elkészíteni életem második slambucát :) Ezúttal gondoltam, adok az érzésnek, rendesen megpirítom az elején a tésztát (elnézést kérek a gyengébb idegzetű olvasóktól, akik a slambuc elkészítésének éppen valamelyik másik módját ismerik), azonban ez csak matematikai átlagban jött össze... a nagyobb darabok semmit sem pirultak, a kissebb tésztadarabok szénné égtek :) Gondoltam, ellensúlyozom a dolgot paprikával, úgyhogy szórtam bele emberes mennyiséget :) A végére szerintem egészen jó lett, Tomás és egy másik cseh srác segített az elpusztításában (kb. a negyedét tudtam csak a hűtőbe tenni, a többit meg kellett enni helyben :) ) és még most is élnek, tehát valszeg tényleg nem volt rossz :D
A mai nap reggel gyorsan átrohantunk Tomással a mosodába, lefoglalni az időpontot. Így mostmár hivatalosan is a második mosásom időpontja szerda 17 óra. Lehet szurkolni és a téteket megtenni, hogy hány ruhadarab megy tönkre ;) 10-re elmentem az Universeum nevű múzeumhoz, ugyanis ma a diákoknak ingyenes volt a látogatás. Időközben találkoztam néhány sorstárssal, úgyhogy többed magammal kezdtem neki a múzeum felfedezésének. Volt kiállítás a sarki expedíciókról, ha rengeteg időnk lett volna, habszivacs tömbökből iglut is építhettünk volna, azonban ez most kimaradt. Utána jött a környék beli vizek, tavak élővilágának bemutatása, főként rengeteg halon keresztül. Volt egy kis terem, ahol egy kutatólaborokban is használt áramlás vizsgáló szerkezetet lehetett megnézni és játszani vele. Több helyen, többféle módon engedték bele a vizet, mindenfajta alakú és méretű akadályokat lehetett az útjába tenni, Archimédesz spirállal v mivel felhúzni alacsonyabb helyről a vizet, kis műanyag hajókat utaztatni és elsüllyeszteni... :) Érdekes látvány volt, mikor egy csapat húszonéves, Erasmusos diák pancsolt önfeledten a kishajókkal és akadályokkal :D Ezután, félig ehhez kapcsolódva volt egy kis tenger alatti részleg is, ahol mélyebben élő élőlényeket lehetett látni, majd egy trópusi esőerdő rész, ahol a madarak és majmok szabadon rohangálhattak. A majmok többnyire kis makiszerű teremtmények voltak, 1-2 a lépcsőkorláton ugrálva nézte az embereket (nekik még fizetni sem kell az állatkertért :D ) A legutolsó rész vegyes volt, foglalkozott az űrkutatással, a modern igazságügyi módszerekkel, időjáráselőrejelzéssel és egy-két egyéb, érdekes dologgal. A legjobb az volt, hogy amolyan Csodák Palotája szinten, majdnem minden interaktív, kipróbálható volt. Bár a természetes kiállítások is tetszettek, az időm nagy részét itt töltöttem :)
Végül fél 1 körül végeztem a múzeummal, ami jó is volt, mert negyed 2-től várt az előadás az egyetemen. Naív elképzelésemnek, miszerint csak egy megálló trolival, úgyhogy inkább gyaloglok, egy több, mint fél órás, emelkedőkkel teli kis séta lett az eredménye :) Az órán persze nem hazudtolták meg magukat, megkaptuk a következő beadandó, óra után meg a csoportommal neki álltunk az eheti beadandónak :) (egy indiai lánnyal és egy mexikói sráccal sikerült összeszerveződnünk). Innentől már valószínűleg egy kicsit ritkulni fognak a szervezett programok, mivel a CIRC a kenuzással lezárta a félévi programját, ezek után már csak hobbiból szerveznek programot, ha szerveznek. A hétre még nem is igazán tudok semmilyen bulit, de azért nem hiszem ,hogy eseménytelenül fog telni :)
Nagy sajnálatunkra 11-kor indult vissza a busz, így már fél 11 körül abba kellett hagynunk az izzadást, mindenki nagyon élvezte, megpróbálunk a későbbiekben is bejutni majd valahogy egy szaunába. Hazaérve a szállásra, az nappaliban már körbeülték az asztalt a többiek, merthogy péntek reggel megérkeztek Tomás cseh barátai. Ha már úgyis péntek este volt, csatlakoztam hozzájuk, 2-3-ig ment a beszélgetés.
Szombaton tanulásnak álcázott lustálkodással töltöttem az időmet, a projekt menedzsment beadandóhoz kiadott szövegeket próbáltam elolvasni, nem sok sikerrel :) Este Tomásék elhívtak először egy másik albérletbe beszélgetni az ottani Ersamusosokkal, majd kitalátuk, hogy irány a város, keresünk valami bulihelyet. Villamossal eljutottunk a városközpontba, igaz, ekkorra már 1 óra volt, de minden szórakozóhely előtt óriási sorok álltak. Egy ideig próbálkoztunk, jártuk a sétálóutcán, de miután mindenhol belépődíj volt és óriási sor, fél 3 körül úgydöntöttünk a csehek nagy részével, hogy hazatérünk, vasárnap úgyis megyünk kenuzni korahajnalban (11 óra :S ).
Vasárnap az egyetem előtt volt megbeszélve a találkozó, 10:45-re. Szokásomhoz híven, mindenre bőven hagytam időt, így mikor lerohantam a villamoshoz, hogy talán 15 perc alatt odaér a 20 perces út végére, akkor láttam meg, amit már sejtettem: vasárnap lévén csak 20 percenként megy a villamos. Semmi gond, várok 9 percet, még simán lesz 4 percem odaérni :) Időközben kiderül, hogy pár másik diák is így gondolta, úgyhogy együtt reménykedtünk benne, hogy valami csoda folytán megvárnak minket. A csoda megtörtént, ugyanis mikor negyed óra késéssel odaértünk, még egyetlen egy CIRC-es sem volt ott, csak a várakozó diákok :D Fél órán belül sikerült orvosolniuk ezt, úgyhogy fél 12 körül már mehettünk is a villamoshoz. Természetesen, mivel egész napos program volt a természetben, az egész ég felhős volt és néha nekikezdett esni is. Rövid, egy - másfél óra utazgatás után kiértünk a célterületre. Nagyon szép erdős - tavas táj Göteborg észak-keleti részén. Ott kettéosztották a tömeget, mert csak 25 darab, 2 személyes kenu volt, így az én csoportom előbb túrázott, a másik csapat addig kenuzott. Elgyalogoltunk a tó végére, ahol kikötésre alkalmas volt a terep és ott vártuk be a kenusokat. Miután megérkeztek és segítettünk nekik a kenukat partrahúzni, a CIRC-esek előkapták az egyszerhasználatos grilleket. Ezek a grillek igazából szerintem inkább viccesek, mint igazán használhatóak, bár a végére láttam néhány egészen szépen sült húst. A szervezés megint kicsit átgondolatlan volt, úgyhogy bár azt írták, hogy nekünk csak a grillrevalót kell vinnünk, a grillen kívűl semmit sem hoztak. Villa és egyéb evőeszköz hiányában mindenki neki állt nyársakat faragni a környékbeli ágakból :) Természetesen az addig még néha sütni is képes nap a grillezés elején elment aludni, átadva helyét a szorgalmas esőnek. Érdekes élmény esőben grillezni, de valahogy megoldottuk. Grill után irány a kenu, valakinek vissza is kell őket vinnie, úgyhogy az én csoportom hősiesen vízreszállt a széllel és esővel szemben. Okos fejjel a kabátomat gyorsan otthon hagytam, elvégre egy vízhatlan széldzsekinek csak nem szabad esőben kint lennie :D Az eső miatt nem csavarogtunk, a legrövidebb úton áteveztünk a kezdőhelyre (azért az irányítás nehézségei miatt eleinte csináltunk pár parttól-partig túrát ;) ). A csomagomat sikerült belerakni egy szatyorba, így az nem igazán ázott el, ami már rólam nem volt elmondható. Hazafelé úton érdekes látvány lehettem, mert a hátam száraz volt, előről meg csurom víz :D De ha már arra jártam, még a mellettünk lévő szupermarketbe beugrottam lasagnetésztáért :)
Ha már lasagne tészta, úgyis megígértem és már akartam szombaton is, nekiálltam elkészíteni életem második slambucát :) Ezúttal gondoltam, adok az érzésnek, rendesen megpirítom az elején a tésztát (elnézést kérek a gyengébb idegzetű olvasóktól, akik a slambuc elkészítésének éppen valamelyik másik módját ismerik), azonban ez csak matematikai átlagban jött össze... a nagyobb darabok semmit sem pirultak, a kissebb tésztadarabok szénné égtek :) Gondoltam, ellensúlyozom a dolgot paprikával, úgyhogy szórtam bele emberes mennyiséget :) A végére szerintem egészen jó lett, Tomás és egy másik cseh srác segített az elpusztításában (kb. a negyedét tudtam csak a hűtőbe tenni, a többit meg kellett enni helyben :) ) és még most is élnek, tehát valszeg tényleg nem volt rossz :D
A mai nap reggel gyorsan átrohantunk Tomással a mosodába, lefoglalni az időpontot. Így mostmár hivatalosan is a második mosásom időpontja szerda 17 óra. Lehet szurkolni és a téteket megtenni, hogy hány ruhadarab megy tönkre ;) 10-re elmentem az Universeum nevű múzeumhoz, ugyanis ma a diákoknak ingyenes volt a látogatás. Időközben találkoztam néhány sorstárssal, úgyhogy többed magammal kezdtem neki a múzeum felfedezésének. Volt kiállítás a sarki expedíciókról, ha rengeteg időnk lett volna, habszivacs tömbökből iglut is építhettünk volna, azonban ez most kimaradt. Utána jött a környék beli vizek, tavak élővilágának bemutatása, főként rengeteg halon keresztül. Volt egy kis terem, ahol egy kutatólaborokban is használt áramlás vizsgáló szerkezetet lehetett megnézni és játszani vele. Több helyen, többféle módon engedték bele a vizet, mindenfajta alakú és méretű akadályokat lehetett az útjába tenni, Archimédesz spirállal v mivel felhúzni alacsonyabb helyről a vizet, kis műanyag hajókat utaztatni és elsüllyeszteni... :) Érdekes látvány volt, mikor egy csapat húszonéves, Erasmusos diák pancsolt önfeledten a kishajókkal és akadályokkal :D Ezután, félig ehhez kapcsolódva volt egy kis tenger alatti részleg is, ahol mélyebben élő élőlényeket lehetett látni, majd egy trópusi esőerdő rész, ahol a madarak és majmok szabadon rohangálhattak. A majmok többnyire kis makiszerű teremtmények voltak, 1-2 a lépcsőkorláton ugrálva nézte az embereket (nekik még fizetni sem kell az állatkertért :D ) A legutolsó rész vegyes volt, foglalkozott az űrkutatással, a modern igazságügyi módszerekkel, időjáráselőrejelzéssel és egy-két egyéb, érdekes dologgal. A legjobb az volt, hogy amolyan Csodák Palotája szinten, majdnem minden interaktív, kipróbálható volt. Bár a természetes kiállítások is tetszettek, az időm nagy részét itt töltöttem :)
Végül fél 1 körül végeztem a múzeummal, ami jó is volt, mert negyed 2-től várt az előadás az egyetemen. Naív elképzelésemnek, miszerint csak egy megálló trolival, úgyhogy inkább gyaloglok, egy több, mint fél órás, emelkedőkkel teli kis séta lett az eredménye :) Az órán persze nem hazudtolták meg magukat, megkaptuk a következő beadandó, óra után meg a csoportommal neki álltunk az eheti beadandónak :) (egy indiai lánnyal és egy mexikói sráccal sikerült összeszerveződnünk). Innentől már valószínűleg egy kicsit ritkulni fognak a szervezett programok, mivel a CIRC a kenuzással lezárta a félévi programját, ezek után már csak hobbiból szerveznek programot, ha szerveznek. A hétre még nem is igazán tudok semmilyen bulit, de azért nem hiszem ,hogy eseménytelenül fog telni :)
2010. szeptember 16., csütörtök
Óriási kezdőrúgás után...
Hetfő Alumni Dinner. A diákszövetség éttermében volt megtartva, oda vezényletek minket kezdéskor, persze csak miután mindenki kapott egy pohár pezsgőt :) Bent terített asztalok és minden asztalon egy tábla, hogy milyen szak tartozik hozzá. Megkerestem a Computer Science-t, talán oda tartozok (legalábbis mindenkinek azt hazudtam :D ). Elég hamar kiderült, hogy az asztal felét, vagy 5 embert ismerősök tesznek ki, azon kívül szinte csak irániak voltak az asztalunknál (perzsául Madzsarisztán Magyarország :) ). A vacsora, bár nekem nem volt éppen elég, de ettől eltekintve finom volt. A nevét megkérdeztem, de már szerencsésen el is felejtettem, sültkrumpli volt kockázott hússal és 1 db nyers tojássárgájával (rendben, a szakácsok most biztos ordítanak, de jobban nem tudom leírni). Utána kaptunk egy muffin szerű, csak még krémesebb, nagyon finom csokis sütit, mellé tejszínhabot a korrektebb fajtából, külön tányéron hozták és nem esett össze még egy óra múlva sem. Valamint kaptunk sört, kávét vagy aki kért ásványvizet és teát. Az evést igyekeztek minél sűrűbben megzavarni, pár öregdiák tartott beszédet, a diákszövetség egyik tagja beszélt, minden beszéd után volt egy közös éneklés (mivel többnyire svédül, ezért 10 ember énekelt, 170 boci szemekkel nézelődött), és egy váratlan pillanatban még a Chalmers zenekara is ránktámadt. Szó szerint lehet érteni, evés közben, egyszer csak nagy zaj és zenélés közben berohantak vagy 50-en, mindenki frakkban és hülyébbnél hülyébb sapkákban :) Némi zenélés, egy kis poénkodás, feltűnt egy 8 tagú lány tánckar is rövid időre, majd távoztak mindannyian, de jó hangulatot csináltak :) Az egyetlen, amit valamennyire hiányoltam az estéből az az öregdiákok. szerintem nem voltak összesen 10-en sem. Úgyhogy öregdiákkal nem beszéltem, de ettől eltekintve jó este volt (és a CIRCesek voltak a felszolgálók :D )
Keddi napot pihenésnek szántam, csak félig sikerült, ugyanis Matthiassal megbeszéltük, hogy megint megtámadjuk az IKEA-t. Órák után elrohantunk, de még így is, hogy tudtuk, mit akarunk venni, annyit nézelődtünk/ettünk/vásároltunk, hogy megint elment vele vagy 4 óra. Viszont legalább megint ettem köttbullar-t és vettem vörösáfonya lekvárt :) Meg 1,5 koronás konyharuhából hetet :D
Szerdán vidáman és dalolva ébredtem fél 7-kor, ugyanis 8-tól órám voltmiután sikerült nem elaludnom órán, hazajöttem kb. fél órára, hogy utána mehessek vissza jegyet venni a pénteki szauna partyra. Matthiassal megbeszéltük, hogy fél 12-kor találkozunk, úgy tuti benne leszünk a limitben. Fél 12-kor már legalább 40 ember várt ott óriási örömünkre, úgyhogy beálltunk mi is a sorba. Mivel svédek nincsenek a cserediákok között, így rövid időn belül körülbelül megduplázódott az ELŐTTÜNK állók száma, ez még boldogabbá tett minket. Kis késéssel nekiálltak árulni a jegyeket, úgyhogy röpke egy óra alatt boldog jegytulajdonosok lettünk (szerencsénkre a szombati szaunanap kapósabb volt, így marad jegy nekünk a péntekire). Ha már arra jártam, még átrohantam a könyvtárba kinyomtatni az esti Kickoff (kezdőrúgás) Party-ra a jegyemet. Kis szerncsétlenkedés a nyomtatóval, de fél óra alatt ezzel is megvoltam, úgyhogy utazás nélkül csak másfél ürát vett el az életemből egy jegy megvétele és egy fél oldal kinyomtatása :S
Hazajöttem enni és pihenni egy kicsit a nagy party előtt. A Kickoff Party-ról annyit tudtunk, hogy több színpad is lesz, az összes göteborgi új egyetemista ingyen mehet rá (svédek is) és lesz pár konvert, valamint ingyen hamburger. Eljött a nagy pillanat, 6 körül megindultunk. Odaérve a helyszínül szolgáló étteremhez már egy sorral találtuk szembe (???) magunkat, de gyorsan mozgott, hamar bejutottunk. Egy érdekesség, bent óriási dobozokból szerezhetett mindenki, aki akart füldugót :) Ha már cserediákok vagyunk, rárohantunk a hamburgerre, befaltuk egyből az ingyenkaját. Után nekiindultunk szétnézni. A leírás többnyire stimmelt, csomó újonc diák, több színpad (2 db). Volt egy börze szerűség is, mindenki ott volt, aki valahogyan érintett a diákokban, szállásadók, bankok, munkahelyek, biztosítók, diákszervezetek stb. Ez minket cserediákokat annyira nem kötött le. A kinti színpadon egy kommentátor elkezdett valami műsort csinálni, de nem nagyon élvezte senki. Kis körözés után megálltunk a belső színpad előtt, hátha ott történik valami. este 8 körül már ott jártunk, hogy bár tele van emberrel a hely, mégis eljövünk, mert semmi program nincs, ekkor mondta egy ismerős, hogy kint kelta zene szerűség szól. Kimentünk, meghallgattuk a két búcsúszámot, majd közölték, hogy a benti színpadon egy svéd pop fiúbanda következik, utánuk a kinti színpadon valami igazi rock and roll. Nem tűnt túl csábítónak, de semmi egyéb lehetőség nem volt, úgyhogy benéztünk a fiúbandára. 3 srác, ebből 2 szintetizátoros, 1 énekes. Óriási átéléssel kezdtek bele a kb. 80-as évek diszkó vagy pop stílusába, ami elég meglepetésként ért. kb. 3 számot bírtunk, aztán úgy döntöttünk, hogy ennél a Kickoff partynál minden jobb, irány haza. A műsor jellegére utal, hogy az egyik cseh csaj megjegyezte, hogy egész jól kiparodizálták a gagyi zenekarokat a srácok (sajnos szerintem nem paródia volt :S ) Azóta nem beszéltem senkivel, aki ott maradt, de ha ilyen pörgősen ment tovább a buli, szerintem mindenki aludt este 10-re.
Ma reggel megint lehetőségem nyílott megnézni a napfelkeltét, miközben szeretettel gondoltam tanáraimra, akik reggel 8-ra tették az előadást. Párducokat megszégyenítő ugrásom után az ágyból szélvészként kúsztam át a fürdőszobába, hátha a kellemes fürdő majd segít felkelni. Segített..., valószínűleg a mellettünk folyó építkezés folyományaként az étlapon csak hideg víz szerepelt, a meleg csak köhögött, de nem folyt. Ezek után már vidáman indultam az egyetemre, ahol csak 3 előadást kellett végigbírnom elalvás nélkül és a visszadobott beadandót kijavítani és projekt menedzsmentből is megkaptuk a heti beadandó feladatunkat. Bár még nincs vége, de szerintem ez egy igen szép csütörtöki nap...
Most megyek és pótolok valamit az alvásból, holnap megint szauna party, ma este még Tomáshoz is jön 4 barátja látogatóba,akik 4 napig itt lesznek, úgyhogy az alvás ritka kincs mostanság :D
Keddi napot pihenésnek szántam, csak félig sikerült, ugyanis Matthiassal megbeszéltük, hogy megint megtámadjuk az IKEA-t. Órák után elrohantunk, de még így is, hogy tudtuk, mit akarunk venni, annyit nézelődtünk/ettünk/vásároltunk, hogy megint elment vele vagy 4 óra. Viszont legalább megint ettem köttbullar-t és vettem vörösáfonya lekvárt :) Meg 1,5 koronás konyharuhából hetet :D
Szerdán vidáman és dalolva ébredtem fél 7-kor, ugyanis 8-tól órám voltmiután sikerült nem elaludnom órán, hazajöttem kb. fél órára, hogy utána mehessek vissza jegyet venni a pénteki szauna partyra. Matthiassal megbeszéltük, hogy fél 12-kor találkozunk, úgy tuti benne leszünk a limitben. Fél 12-kor már legalább 40 ember várt ott óriási örömünkre, úgyhogy beálltunk mi is a sorba. Mivel svédek nincsenek a cserediákok között, így rövid időn belül körülbelül megduplázódott az ELŐTTÜNK állók száma, ez még boldogabbá tett minket. Kis késéssel nekiálltak árulni a jegyeket, úgyhogy röpke egy óra alatt boldog jegytulajdonosok lettünk (szerencsénkre a szombati szaunanap kapósabb volt, így marad jegy nekünk a péntekire). Ha már arra jártam, még átrohantam a könyvtárba kinyomtatni az esti Kickoff (kezdőrúgás) Party-ra a jegyemet. Kis szerncsétlenkedés a nyomtatóval, de fél óra alatt ezzel is megvoltam, úgyhogy utazás nélkül csak másfél ürát vett el az életemből egy jegy megvétele és egy fél oldal kinyomtatása :S
Hazajöttem enni és pihenni egy kicsit a nagy party előtt. A Kickoff Party-ról annyit tudtunk, hogy több színpad is lesz, az összes göteborgi új egyetemista ingyen mehet rá (svédek is) és lesz pár konvert, valamint ingyen hamburger. Eljött a nagy pillanat, 6 körül megindultunk. Odaérve a helyszínül szolgáló étteremhez már egy sorral találtuk szembe (???) magunkat, de gyorsan mozgott, hamar bejutottunk. Egy érdekesség, bent óriási dobozokból szerezhetett mindenki, aki akart füldugót :) Ha már cserediákok vagyunk, rárohantunk a hamburgerre, befaltuk egyből az ingyenkaját. Után nekiindultunk szétnézni. A leírás többnyire stimmelt, csomó újonc diák, több színpad (2 db). Volt egy börze szerűség is, mindenki ott volt, aki valahogyan érintett a diákokban, szállásadók, bankok, munkahelyek, biztosítók, diákszervezetek stb. Ez minket cserediákokat annyira nem kötött le. A kinti színpadon egy kommentátor elkezdett valami műsort csinálni, de nem nagyon élvezte senki. Kis körözés után megálltunk a belső színpad előtt, hátha ott történik valami. este 8 körül már ott jártunk, hogy bár tele van emberrel a hely, mégis eljövünk, mert semmi program nincs, ekkor mondta egy ismerős, hogy kint kelta zene szerűség szól. Kimentünk, meghallgattuk a két búcsúszámot, majd közölték, hogy a benti színpadon egy svéd pop fiúbanda következik, utánuk a kinti színpadon valami igazi rock and roll. Nem tűnt túl csábítónak, de semmi egyéb lehetőség nem volt, úgyhogy benéztünk a fiúbandára. 3 srác, ebből 2 szintetizátoros, 1 énekes. Óriási átéléssel kezdtek bele a kb. 80-as évek diszkó vagy pop stílusába, ami elég meglepetésként ért. kb. 3 számot bírtunk, aztán úgy döntöttünk, hogy ennél a Kickoff partynál minden jobb, irány haza. A műsor jellegére utal, hogy az egyik cseh csaj megjegyezte, hogy egész jól kiparodizálták a gagyi zenekarokat a srácok (sajnos szerintem nem paródia volt :S ) Azóta nem beszéltem senkivel, aki ott maradt, de ha ilyen pörgősen ment tovább a buli, szerintem mindenki aludt este 10-re.
Ma reggel megint lehetőségem nyílott megnézni a napfelkeltét, miközben szeretettel gondoltam tanáraimra, akik reggel 8-ra tették az előadást. Párducokat megszégyenítő ugrásom után az ágyból szélvészként kúsztam át a fürdőszobába, hátha a kellemes fürdő majd segít felkelni. Segített..., valószínűleg a mellettünk folyó építkezés folyományaként az étlapon csak hideg víz szerepelt, a meleg csak köhögött, de nem folyt. Ezek után már vidáman indultam az egyetemre, ahol csak 3 előadást kellett végigbírnom elalvás nélkül és a visszadobott beadandót kijavítani és projekt menedzsmentből is megkaptuk a heti beadandó feladatunkat. Bár még nincs vége, de szerintem ez egy igen szép csütörtöki nap...
Most megyek és pótolok valamit az alvásból, holnap megint szauna party, ma este még Tomáshoz is jön 4 barátja látogatóba,akik 4 napig itt lesznek, úgyhogy az alvás ritka kincs mostanság :D
2010. szeptember 13., hétfő
Új kinézet
Noh, mivel olvasóim nagy része arra szavazott, hogy nem tetszik nekik az első design, ezért most csináltam egy újat. A kép a háttérben saját, azonban csak a laptop felbontásán próbáltam, ha bárkinek baja lenne a háttérrel vagy az olvashatósággal, visítsatok. Ha nincs gond, akkor ez marad :D
400 oldal angolul
Ott hagytam abba, hogy pénteken afterworkot terveztünk. A végére annyira belejöttek az emberek a szervezésbe, hogy legalább 4 after workre voltam hivatalos :) Lojalitási alapon, meg mert a még addig nem ismert phadderemet Ewelinának hívják, úgy döntöttem, hogy a phadder csoportom meghívásával próbálkozok elsőnek (jah igen, időrendben is az szólt a legkorábbra). Végül nem is mentem máshova, úgyhogy a többi nemtudom, hogy milyen lehetett :) Az egyetem előtt megtaláltuk egymást Ewelinával, aki meglepő módon egy lengyel lány :O , 3. éve Svédországban, már a második MSc-jét csinálja. Behívott a Hallgatói szövetség kávézójában, hogy több csoporttársával ülnek ott, kezdésnek legyen az az after work. Kicsit megijedtem, mert az after work kaját is jelent, azt meg a HSZ bárjában nem adnak a pia mellé, de végül 1 órát voltunk csak ott. Gyűlt még egy kicsit a csapat, addig összeismerkedtem ott a csoporttársaival ( köztük egy Jihad nevű sráccal, aki mondta, hogy igen, néha van probléma a nevével :D ). 1 óra múltán elérkezettnek láttuk az időt a továbbállásra, így megcéloztuk a Hard Rock Café-t, ami nem csak a nevében volt szimpatikus. A hely is jól nézett ki, a kaja is finomnak tűnt, csak egy apróság volt: csak nagy asztaluk volt, ahova viszont 25 fő alatt nem engedtek, úgyhogy hiába voltunk vagy 18-an, kereshettünk másik helyet. Az új kiszemelt a Rumpanbar lett (a neve többek szerint Ass Bar, Fenék Bár jelentéssel bír, de nem jöttem rá, hogy miért). Odaérve kisebb tömeg fogadott, de végülis ki lehetett bírni, úgyhogy nemsokára boldogan tömtük magunkba az "ingyen" kaját. Arra azért itt is vigyáztak, hogy minden jó fűszeres és sós legyen, szomjazzon csak az ember fia :D Egy korsó sör és hosszas beszélgetés után hazafele vettem az irányt, bár kaptam egy meghívást egy diákszállós buliba még estére. Kifele jövet egy elég érdekes dolog történt, azt hittem, ilyet csak mifelénk szokás, a kedves ajtónálló kikereste a kabátomat a ruhatárból, kedvesen odahozta, majd ideadás előtt rámutatott egy táblára, ami a fal egy alig látható szegletében, kb. 2x2cm méretben volt megtalálható és közölte, hogy 15 korona a ruhatár (a táblán is ez állt). Természetesen óriási örömmel fizettem, még majdnem borravalót is hagytam. Azért nem hittem volna, hogy svédeknél képesek lesznek utólag pénzt kérni valamiért (jah, amúgy kötelező ruhatárhasználat volt).
Hazaérve, kicsit fáradtan, csak az járt az eszembe, hogy 2 nap alatt 400 oldal projekt menedzsmentet kell angolul elolvasnom (hétfőn teszt és ez nekem csak csütörtökön esett le). Természetesen azért vannak a jó lakótársak, hogyha az ember kezd megörülni, helyes útra tereljék, így Tomás egyből azzal indított, hogy megyek-e a buliba (amire meghívtak még after work-ön). Ha már így nekem támadt, mondtam, hogy megyek, cde csak szolidan, legkésőbb 1 körül jövök el. Jött még 3 francia srác, Tomással nekiálltak alapozni, én a 400 oldal miatt inkább kihagytam. Nekiindultunk megkeresni a bulihelyet. Kis kalandok árán (rosszfele indultunk vagy 2x) sikeresen odaértünk. Egy 4 emeletes kollégiumszerűség volt egy lakótelep közepén. Természetesen ez senkit sem zavart, úgyhogy szólt a zene és mindenki az erkélyen szórakozott :) Kíváncsi vagyok, kaptak-e valamilyen figyelmeztetést buli után a lakók :D Bent elég sok ember volt, de nem sok ismerőst talátam, mire meg végigjártam az épületet, beszélgettem azzal a kevés ismerőssel, elkezdtek szálingózni az emberek haza, úgyhogy én is megtettem ezt. ( kis számadat csak úgy: a keddi buliban, a 7 fős lakásban állítólag megszámolták, hogy hányan voltunk, 118, azért az egész szép teljesítmény :D )
Szombati nap nagyrész azzal telt, hogy úgy tettem, mint aki olvas, meg is lett az eredménye, közel 50-60 oldalt haladtam egy nap alatt :D Este jött a várva várt FestU party, 3 emelet, 9 tánctér és egyéb nyalánkságok. Kezdésnek Tomással átruccantunk az előzőnapi franciákhoz indítani a bulit, majd kicsivel 10 után irány az egyetem. Ott természetesen egy 100 méteres sor fogadott minket, de hát Svédországban vagyunk, ez itt teljesen normális :) Bejutás után, a kapunál szerzett játék 20 dollárossal egyből megtaláltam a kaszinót, ahol pár ismerősbe is belefutottam. Annyira elragadott a játék (és folyton hozzámvágták a másnak nem kellő zsetonokat :D), hogy 2 órámba telt, míg mindent elvesztettem :) Büszkén és peckesen elvonultam ismerősöket keresni, hogy mostmár igazán lehetne akkor bulizni, ha itt vagyok. Véletlenül megint Tomás volt az első, aki elém került, úgyhogy csatlakoztam hozzá, hamburgerét indult, meg ha már ajja járunk, a mellékest is megnézzük :) Ahogy a közelébe értünk, furcsa sípolás kezdődött és a hangszóró valamit ismételgetett svédül, de senki nem csinált semmit, úgyhogy mi sem foglalkoztunk vele. Abban a pillanatban, mikor pont bejutottunk volna a trónterembe (gyk. WC:) ) egy csaj közölte, hogy inkább ne tegyük, mert a furcsa hangok nem a buli része, hanem tűzriadó. Gyorsan elhagytuk az épületet (mivel egy nyitott fal mellett voltunk pont, ez kb. 5 másodpercünkbe került :D ) és kint elkezdtünk várakozni (a kabátom a ruhatárban volt). Pár perc alatt sikeresen kiterelték az 1000-2000 embert a jólevegőre, mindenki nézett értetlenül, hogy mi van. Már éppen készítettem volna a hagymát és a szalonnát, amikor közölték, hogy valszeg csak téves riasztás volt, úgyhogy bár a buli már nem folytatódik időhiány miatt, a kabátokért visszamehetünk. Király, csak 1000 ember állt előttem a sorban, úgyhogy ittlétem alatt először eljőjött a magyar vér, oldalról vágtam neki a bejutásnak. Sikerült is, szerintem 10 perc sem kellett hozzá, majd a kabáttal együtt, hazamentem.
A vasárnap megint csak az olvasás színlelés jegyében telt, bár már egy kicsit jobb hatásfokkal, mert a határidő szorított, vasárnap 200 oldal csúszott le a torkomon :) Ez egész szép eredmény, így hétfő reggelre nem is volt semmi más dolgom, csak a maradék 150 körüli oldalt átnyálaznom. Gondolom senki nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy vagy 80 oldallal adós maradtam :D Nemrég jöttem el a tesztről, bár mindent beleadtam, azért nem biztos, hogy meglesz. Ha véletlenül nem lenne meg, azt hiszem javíthatok, bár majd megkérdezem a tanárt. Most meg készülök, lassan Alumni Dinner (vacsi a régi hallgatókkal)
Hazaérve, kicsit fáradtan, csak az járt az eszembe, hogy 2 nap alatt 400 oldal projekt menedzsmentet kell angolul elolvasnom (hétfőn teszt és ez nekem csak csütörtökön esett le). Természetesen azért vannak a jó lakótársak, hogyha az ember kezd megörülni, helyes útra tereljék, így Tomás egyből azzal indított, hogy megyek-e a buliba (amire meghívtak még after work-ön). Ha már így nekem támadt, mondtam, hogy megyek, cde csak szolidan, legkésőbb 1 körül jövök el. Jött még 3 francia srác, Tomással nekiálltak alapozni, én a 400 oldal miatt inkább kihagytam. Nekiindultunk megkeresni a bulihelyet. Kis kalandok árán (rosszfele indultunk vagy 2x) sikeresen odaértünk. Egy 4 emeletes kollégiumszerűség volt egy lakótelep közepén. Természetesen ez senkit sem zavart, úgyhogy szólt a zene és mindenki az erkélyen szórakozott :) Kíváncsi vagyok, kaptak-e valamilyen figyelmeztetést buli után a lakók :D Bent elég sok ember volt, de nem sok ismerőst talátam, mire meg végigjártam az épületet, beszélgettem azzal a kevés ismerőssel, elkezdtek szálingózni az emberek haza, úgyhogy én is megtettem ezt. ( kis számadat csak úgy: a keddi buliban, a 7 fős lakásban állítólag megszámolták, hogy hányan voltunk, 118, azért az egész szép teljesítmény :D )
Szombati nap nagyrész azzal telt, hogy úgy tettem, mint aki olvas, meg is lett az eredménye, közel 50-60 oldalt haladtam egy nap alatt :D Este jött a várva várt FestU party, 3 emelet, 9 tánctér és egyéb nyalánkságok. Kezdésnek Tomással átruccantunk az előzőnapi franciákhoz indítani a bulit, majd kicsivel 10 után irány az egyetem. Ott természetesen egy 100 méteres sor fogadott minket, de hát Svédországban vagyunk, ez itt teljesen normális :) Bejutás után, a kapunál szerzett játék 20 dollárossal egyből megtaláltam a kaszinót, ahol pár ismerősbe is belefutottam. Annyira elragadott a játék (és folyton hozzámvágták a másnak nem kellő zsetonokat :D), hogy 2 órámba telt, míg mindent elvesztettem :) Büszkén és peckesen elvonultam ismerősöket keresni, hogy mostmár igazán lehetne akkor bulizni, ha itt vagyok. Véletlenül megint Tomás volt az első, aki elém került, úgyhogy csatlakoztam hozzá, hamburgerét indult, meg ha már ajja járunk, a mellékest is megnézzük :) Ahogy a közelébe értünk, furcsa sípolás kezdődött és a hangszóró valamit ismételgetett svédül, de senki nem csinált semmit, úgyhogy mi sem foglalkoztunk vele. Abban a pillanatban, mikor pont bejutottunk volna a trónterembe (gyk. WC:) ) egy csaj közölte, hogy inkább ne tegyük, mert a furcsa hangok nem a buli része, hanem tűzriadó. Gyorsan elhagytuk az épületet (mivel egy nyitott fal mellett voltunk pont, ez kb. 5 másodpercünkbe került :D ) és kint elkezdtünk várakozni (a kabátom a ruhatárban volt). Pár perc alatt sikeresen kiterelték az 1000-2000 embert a jólevegőre, mindenki nézett értetlenül, hogy mi van. Már éppen készítettem volna a hagymát és a szalonnát, amikor közölték, hogy valszeg csak téves riasztás volt, úgyhogy bár a buli már nem folytatódik időhiány miatt, a kabátokért visszamehetünk. Király, csak 1000 ember állt előttem a sorban, úgyhogy ittlétem alatt először eljőjött a magyar vér, oldalról vágtam neki a bejutásnak. Sikerült is, szerintem 10 perc sem kellett hozzá, majd a kabáttal együtt, hazamentem.
A vasárnap megint csak az olvasás színlelés jegyében telt, bár már egy kicsit jobb hatásfokkal, mert a határidő szorított, vasárnap 200 oldal csúszott le a torkomon :) Ez egész szép eredmény, így hétfő reggelre nem is volt semmi más dolgom, csak a maradék 150 körüli oldalt átnyálaznom. Gondolom senki nem lepődik meg, ha azt mondom, hogy vagy 80 oldallal adós maradtam :D Nemrég jöttem el a tesztről, bár mindent beleadtam, azért nem biztos, hogy meglesz. Ha véletlenül nem lenne meg, azt hiszem javíthatok, bár majd megkérdezem a tanárt. Most meg készülök, lassan Alumni Dinner (vacsi a régi hallgatókkal)
2010. szeptember 9., csütörtök
Túl az első mosáson
Azért sem kezdem a mosással, izguljatok még egy kicsit :P Kedden majdnem az egész napot az egyetemen töltöttem, kezdődött egy előadással, majd egy 4 órás gyakorlat, ami alatt megcsináltuk az első beadandónkat (így jövőhéten nem kell bemennem :D ), majd egy előadás a munkalehetőségekről. Már az előtérben feltűnt (ingyen baguette-t osztottak előadás előtt :) ), hogy szinte csak indiait és ázsiait látok, de odabent kiderült, hogy miért. Az előadás nagyrészt számukra volt érdekes, főként az állampolgárságot, tartózkodási engedélyt, vízumot feszegette, vagy nagyon általános volt, mint pl: legyen sok ismerősöd/kapcsolatod, tanulj svédül, tudd mit akarsz, tudd eladni magad stb. Ha már bementem, nem voltam bunkó, végig hallgattam.
A nagyszerű előadás után hazajöttem, vacsora és irány a buli, gondoltam. Számításaimat gonosz módon keresztülhúzta Tomas, a cseh lakótársam, amikor kitalálta, hogy igyunk meg egy sört előtte itthon, majd nem sokkal később megjegyezte, hogy van slivovicája is :D Szóval kis késéssel, fél 9 helyett olyan fél 10 - 10 körül átmentünk a buliba. Közel van hozzánk a hely, Matthiasék apartmanja, 5 perc alatt ott is voltunk, ahol egy kellemes meglepetés fogadott bennünket: a liftre ki volt ragasztva egy "Nem működik, sok sikert a 11-dikig" angol feliratú cetli :D Ha már sok sikert kívántak, akkor nem tehettünk mást, irány a csigalépcső (ezek a háza, aránylag újnak néznek ki, de a lépcsőház mindegyikben egy kis csigalépcső, ha bármilyen csomagja van az embernek, szinte lehetetlen elférni bennük). Támogatás gyanánt a 8 emelet körül volt egy papír, hogy "Go, go, gooo, már mindjárt ottvagytok". Természetesen mi nagyon örültünk ennek a kis figyelmességnek és csak viccből gondoltunk arra, hogy valakit kihajítunk az ablakon :) A 11-dikre felérve meglepő látvány tárult elénk: a lakás 7 emberre van szánva, tehát nem kicsi, de sikerült teljesen megtölteni. Nem számoltuk, de jóval több, mint 50 ember lehetett a buliban (egyesek 100-at is megkockáztatták :) ). A legjobb az volt, hogy az emberek nagy része ismerős volt nekem, úgyhogy mindig volt kivel beszélgetni :). A reggeli koránkelésre való tekintettel 2 körl elhagytuk a háza, bár akkor már kezdett fogyni a nép.
És igen, elérkeztünk szerdához, a mosás napjához :D 2-re foglaltuk a mosodát, merthogy itt az sem úgy megy, hogy leész oszt mosol, hanem 4 órás időszakokra lehet lefoglalni egy mosószobát és egy szárítószobát. 2-kor megtámadtuk a két házzal arrébb lévő ojjektumot. Első ránézésre elég veszélyesnek tűntek az ipari mosógépek, de szerencsére ez később sem változott :) Tomas sikeresen a legnagyobb mosószobát foglalta, 4 gépe volt, nekem csak 3, viszont az egyikre nem jöttünk rá, hogy hogyan működik, az mindkettőnknél kiesett. Kellemes meglepetésként ért viszont, hogy minden mosógép legalább vagy 30 nyelven tudott, amiből az egyik szerény személyem anyanyelve volt (de Tomas is örült a csehnek), úgyhogy végig érthetően kommunikált velem a gép és még a hőfokot is be tudtam állítani :) Kis szerencsétlenkedés után egészen belejöttünk, úgyhogy egy másfél óra alatt ki is mostuk a cuccainkat (azért kicsit félelmetes volt látni, mikor a farmerjaimat az előltöltős mosgép, a kiírása szerint 1400 rpm-el pörgette :D). Mosás után irány a szárító, rengeteg szárítókötél van kifeszítve egy kis, zárt szobában és fújatják a meleglevegőt mindenfelől :) Bepakoltunk, hagy menjen. Tomas a végén megpróbálkozott a vasalással is (az is valami hengeres csodaszerkentyű), de öröme scak addig tartott, amíg a teljesen műszálas pólóját bele nem égette :D Én inkább kihagytam ezt a fázist, elvégre úgyis a gyűrött a divat ;)
A mosást jó mókának találtuk, de azért nem lesz minden héten :D Mosás után irány a jól megérdemelt CIRC piknik. Elvittek minket a város közepén egy dombra, ahol nagyon szép volt az erdő és a tetejéről be lehetett látni az egész várost. Ott kajáltunk egy kicsit, beszélgettünk egy adagot, majd irány haza, a keddi buli után még úgyis álmosak voltunk.
Ma meg a suliban próbáltam túlélni 4 órányi projekt menedzsmentet, a végére majdnem horkolva aludtam, majd még 2 óra computer security, a végén ott is voltak gondok :) Holnap megpróbálkozunk összehozni megint egy after workot, már több helyről jött, hogy kéne, konkrétum viszont kevesebb. Jah, leszenek új képek, csak most lusta vagyok őket feltölteni :)
A nagyszerű előadás után hazajöttem, vacsora és irány a buli, gondoltam. Számításaimat gonosz módon keresztülhúzta Tomas, a cseh lakótársam, amikor kitalálta, hogy igyunk meg egy sört előtte itthon, majd nem sokkal később megjegyezte, hogy van slivovicája is :D Szóval kis késéssel, fél 9 helyett olyan fél 10 - 10 körül átmentünk a buliba. Közel van hozzánk a hely, Matthiasék apartmanja, 5 perc alatt ott is voltunk, ahol egy kellemes meglepetés fogadott bennünket: a liftre ki volt ragasztva egy "Nem működik, sok sikert a 11-dikig" angol feliratú cetli :D Ha már sok sikert kívántak, akkor nem tehettünk mást, irány a csigalépcső (ezek a háza, aránylag újnak néznek ki, de a lépcsőház mindegyikben egy kis csigalépcső, ha bármilyen csomagja van az embernek, szinte lehetetlen elférni bennük). Támogatás gyanánt a 8 emelet körül volt egy papír, hogy "Go, go, gooo, már mindjárt ottvagytok". Természetesen mi nagyon örültünk ennek a kis figyelmességnek és csak viccből gondoltunk arra, hogy valakit kihajítunk az ablakon :) A 11-dikre felérve meglepő látvány tárult elénk: a lakás 7 emberre van szánva, tehát nem kicsi, de sikerült teljesen megtölteni. Nem számoltuk, de jóval több, mint 50 ember lehetett a buliban (egyesek 100-at is megkockáztatták :) ). A legjobb az volt, hogy az emberek nagy része ismerős volt nekem, úgyhogy mindig volt kivel beszélgetni :). A reggeli koránkelésre való tekintettel 2 körl elhagytuk a háza, bár akkor már kezdett fogyni a nép.
És igen, elérkeztünk szerdához, a mosás napjához :D 2-re foglaltuk a mosodát, merthogy itt az sem úgy megy, hogy leész oszt mosol, hanem 4 órás időszakokra lehet lefoglalni egy mosószobát és egy szárítószobát. 2-kor megtámadtuk a két házzal arrébb lévő ojjektumot. Első ránézésre elég veszélyesnek tűntek az ipari mosógépek, de szerencsére ez később sem változott :) Tomas sikeresen a legnagyobb mosószobát foglalta, 4 gépe volt, nekem csak 3, viszont az egyikre nem jöttünk rá, hogy hogyan működik, az mindkettőnknél kiesett. Kellemes meglepetésként ért viszont, hogy minden mosógép legalább vagy 30 nyelven tudott, amiből az egyik szerény személyem anyanyelve volt (de Tomas is örült a csehnek), úgyhogy végig érthetően kommunikált velem a gép és még a hőfokot is be tudtam állítani :) Kis szerencsétlenkedés után egészen belejöttünk, úgyhogy egy másfél óra alatt ki is mostuk a cuccainkat (azért kicsit félelmetes volt látni, mikor a farmerjaimat az előltöltős mosgép, a kiírása szerint 1400 rpm-el pörgette :D). Mosás után irány a szárító, rengeteg szárítókötél van kifeszítve egy kis, zárt szobában és fújatják a meleglevegőt mindenfelől :) Bepakoltunk, hagy menjen. Tomas a végén megpróbálkozott a vasalással is (az is valami hengeres csodaszerkentyű), de öröme scak addig tartott, amíg a teljesen műszálas pólóját bele nem égette :D Én inkább kihagytam ezt a fázist, elvégre úgyis a gyűrött a divat ;)
A mosást jó mókának találtuk, de azért nem lesz minden héten :D Mosás után irány a jól megérdemelt CIRC piknik. Elvittek minket a város közepén egy dombra, ahol nagyon szép volt az erdő és a tetejéről be lehetett látni az egész várost. Ott kajáltunk egy kicsit, beszélgettünk egy adagot, majd irány haza, a keddi buli után még úgyis álmosak voltunk.
Ma meg a suliban próbáltam túlélni 4 órányi projekt menedzsmentet, a végére majdnem horkolva aludtam, majd még 2 óra computer security, a végén ott is voltak gondok :) Holnap megpróbálkozunk összehozni megint egy after workot, már több helyről jött, hogy kéne, konkrétum viszont kevesebb. Jah, leszenek új képek, csak most lusta vagyok őket feltölteni :)
2010. szeptember 6., hétfő
Képek
Kiderült, hogy elég gyorsan fel tudom tölteni a képeket és ma időm is volt, úgyhogy minden kedves rajongónak tessék, az eddigi képeim:
Képek
(Megj: a biztonság kedvéért nem nyílvánosak teljesen a fotók, így csak ezzel a linkkel lehet őket elérni, viszont akinek ez megvan nézegetheti nyugodtan. Tovább is adható :) )
Képek
(Megj: a biztonság kedvéért nem nyílvánosak teljesen a fotók, így csak ezzel a linkkel lehet őket elérni, viszont akinek ez megvan nézegetheti nyugodtan. Tovább is adható :) )
Szavazás
Mivel felvetődött, hogy bár én vagyok a legjobb és ennyire jó blogot még senki sem látott sehol, azonban lehet, hogy ez sem tökéletes, ezért csináltam egy kis szavazást. Jobb oldalt, legfelül találhatjáktok, több válaszlehetőség is létezik. Jó lenne, ha minél többen szavaznátok vagy kommentelnétek, mert akkor tudok valamit alakítani. Ha nem lesz elég válasz, vagy tetszik minden, akkor marad így a blog ;)
Érdekes népek ezek
Gyorsan rövidre zárva a tegnapot, egy teljes körű takarítást szerveztünk, én kaptam a WC-t és a fürdőszobát. Az ÁNTSZ-t nem engedném az általam takarított dolgok közelébe, de más még nem panaszkodott :D Valamint óriási küzdelmek árán, egy ipari porszívóval (szerintem a falat kiszívná, ha közel tenném hozzá) és rengeteg idővel megtakarítottam szobám mind a 9 négyzetméterét (még annyit sem, mert a szekrény levesz egy kicsit :) ). Meg pihentem egy adagot, a múlthét után rámfért.
Hétfő lévén, kezdődik az oskola megint, úgyhogy 1-től már volt órám. Gondoltam, van bőven időm, akkor elütöm valami hülyeséggel, erre az első emailban emlékeztettek, hogy déltől lehet jegyet venni a szombati nagy partira (ugyanúgy, mint a múltkor, megint átalakítják a diákszövi épületét, csak most talán még nagyobb lesz), úgyhogy gyors készülés és fél 1-re oda is értem.
Ott várt az első, igen nagy meglepetés: az egyetem kellős közepén, másfélméteres hangfalak között kever egy Dj srác és üvölt a Riverside Motherfucker. Ha már egy partyra árulják a jegyeket, akkor miért ne lenne egyben party is? Úgyhogy addig a kb. 5 percig, amíg sorban álltam, nyomták elég keményen a zenét. Ilyenkor amúgy ebédszünet van az egyetemen, 12-től 13:15-ig nincs semmi, mindenki tömi a fejét, úgyhogy gondolom, ezért csinálhattak bulit. A másik meglepetés meg akkor ért, mikor elkezdődött az óra. Az tudtam, mert mondták, hogy egy filmet fogunk nézni órán (The Pentagon Wars, szerintem jó, ajánlom, aki még nem látta, vígjáték beütés, némi komolysággal). Az igazi meglepetés akkor következett, amikor a tanár leoltotta a villanyt, elindította a filmet, majd közölte, hogy a mozi nem mozi ezek nélkül: és itt bedobált egy szatyorból a hallgatók közé pár csomag chipset és pattogatott kukoricát :D Kezdem nagyon megkedvelni ezeket a furcsa svéd dolgokat :D Utána ki is húzott, merthogy ő már rengetegszer látta a filmet, de még utána visszatér. A film után azonban vártam vagy 10 percet, nem volt sehol és a hallgatók nagyrésze is elhúzott, úgyhogy én is eljöttem. De így legalább volt időm bemenni a Lidlbe és megvenni a szokásos 2 babkonzervemet :D
Holnap érdekes nap lesz, először lesz egy előadás a munkalehetőségekről (bár inkább diploma utánra koncentrálnak), valamint Matthiasék lakásán szerveződik egy buli. Csak Facebookon már 39 ember jelezte, hogy ott lesz, ha még jönnek páran, eléggé heringparti lesz :) De legalább megkóstolhatom a még első héten megvett söreimet ;)
Hétfő lévén, kezdődik az oskola megint, úgyhogy 1-től már volt órám. Gondoltam, van bőven időm, akkor elütöm valami hülyeséggel, erre az első emailban emlékeztettek, hogy déltől lehet jegyet venni a szombati nagy partira (ugyanúgy, mint a múltkor, megint átalakítják a diákszövi épületét, csak most talán még nagyobb lesz), úgyhogy gyors készülés és fél 1-re oda is értem.
Ott várt az első, igen nagy meglepetés: az egyetem kellős közepén, másfélméteres hangfalak között kever egy Dj srác és üvölt a Riverside Motherfucker. Ha már egy partyra árulják a jegyeket, akkor miért ne lenne egyben party is? Úgyhogy addig a kb. 5 percig, amíg sorban álltam, nyomták elég keményen a zenét. Ilyenkor amúgy ebédszünet van az egyetemen, 12-től 13:15-ig nincs semmi, mindenki tömi a fejét, úgyhogy gondolom, ezért csinálhattak bulit. A másik meglepetés meg akkor ért, mikor elkezdődött az óra. Az tudtam, mert mondták, hogy egy filmet fogunk nézni órán (The Pentagon Wars, szerintem jó, ajánlom, aki még nem látta, vígjáték beütés, némi komolysággal). Az igazi meglepetés akkor következett, amikor a tanár leoltotta a villanyt, elindította a filmet, majd közölte, hogy a mozi nem mozi ezek nélkül: és itt bedobált egy szatyorból a hallgatók közé pár csomag chipset és pattogatott kukoricát :D Kezdem nagyon megkedvelni ezeket a furcsa svéd dolgokat :D Utána ki is húzott, merthogy ő már rengetegszer látta a filmet, de még utána visszatér. A film után azonban vártam vagy 10 percet, nem volt sehol és a hallgatók nagyrésze is elhúzott, úgyhogy én is eljöttem. De így legalább volt időm bemenni a Lidlbe és megvenni a szokásos 2 babkonzervemet :D
Holnap érdekes nap lesz, először lesz egy előadás a munkalehetőségekről (bár inkább diploma utánra koncentrálnak), valamint Matthiasék lakásán szerveződik egy buli. Csak Facebookon már 39 ember jelezte, hogy ott lesz, ha még jönnek páran, eléggé heringparti lesz :) De legalább megkóstolhatom a még első héten megvett söreimet ;)
2010. szeptember 5., vasárnap
Archipelago túra
Az archipelago a város körüli szigeteket jelenti (szigetvilág egészen pontosan). Szombaton a CIRC szervezésében elmentünk a legtávolabbi szigetre. Megint a rettentő korai kelés, fél 8 körül már nyitni kellett a csipámat. 9-re elmentünk az egyetem elé, ahol már elég sok ember összegyűlt. Közösen indultunk meg a kikötő felé, ami vicces volt, mert rengetegen voltunk és folyamatosan csatlakoztak a diákok mindenfelől. Átszállás után, a második villamost már teljesen megtöltöttük, néhányan kapaszkodni sem tudtak, le-felszállni meg szinte teljes képtelenség volt. Ha már ilyen kényelmes helyet találtunk, rögtön több, mint fél órát utaztunk ezzel a villamossal, így elég belsőségesen megismerte egymást a társaság :) megérkezés után irány a komp, szinte ahogy felszálltunk, azonnal indult. Sikerült kint helyet találni a komp hátuljában, úgyhogy gyönyörködhettünk a kilátásban és néhány fotót is készítettem. A szigetre érkezéskor már szerintem több, mint 100 ember gyűlt össze. Elvittek minket a sziget szívébe, egy óvodával egybekötött szigetháza, tehát a helyi művközpont :) Ott aki akarta lerakhatta a cuccait, valamint akik maradtak éjszakára, nekik elmondták, hogy ott fognak aludni. Kint, a ház előtt volt egy nagyobb füves terület, egy elég kicsi focipályával együtt, úgyhogy adott volt a hely a csoportos szórakozáshoz. Egy CIRC tagnak sikerült csak velünk tartania, a többiek lecsúsztak a kompról (persze a kajával együtt), úgyhogy néhány órán keresztetül ez az egy tag próbált minket különféle csoportjátékokra rávenni. Többnyire sikerrel, bár volt egy-kettő játék, amit mindenki értelmetlennek tartott, de szerencsére azokat nem is erőltette sokáig. Délután 2 körül végre megérkezett a többi CIRC-es és meghozták a várva várt kaját is..., csak kiderült, hogy hotdogot akarnak felszolgálni, amihez előbb meg kéne sütni 300 virslit. Kaja halasztva, volt még addig vagy 2 óránk. Mivel már a társaság kezdte unni a csapatjátékokat, felmerült,hogy kimehetnénk a sziget szélére, a partra szétnézni.
A part tele volt óriási sziklákkal, de szerintem rettentően szép látványt nyújtott, innen is lesz majd jónéhány fotóm. Mászkáltunk a köveken, felmentünk egy elég magas pontra, onnan néztük a tengert és láttunk is elég messzire, mert egész nap szinte egy felhő sem volt a környéken :) Partozás után vissza a házhoz, ahol már beálltak sorokba az emberek (egyszerűen rajongok a sorokért, hiányozni fognak, ha hazamegyek :S). Megindult a nagy hotdog menet. Először meglepődtünk, mert mindenki egy hotdoggal jött el az asztaltól, ami nem igazán elég egy átlag egyetemista számára, (egy virsli és kb. a virsli feléig érő kifliszerűség) de mikor odaértünk az asztalhoz, mondták, hogy az egyenletes osztás miatt csinálják így, még 2x sorba lehet állni és lehet szerezni hotdogot. Ez egy kicsit megnyugtatott, 3 hotdog már egész jó reggeli. Végül a 3 menet után még maradt pár, úgyhogy csak becsületből is, még egy negyediket is betömtem :D
Kajálás után néhányan nekiálltak focizni és sziesztázni, bennünk meg felmerült, hogy ha itt vagyunk, túrázhatnánk is a szigeten. Szerencsére az egyik CIRC-es is így gondolta, úgyhogy elindultunk a vezetésével a sziget talán északi fele körül. A táj változatos volt, hol a sziklás tengerpart, hol már szinte dzsungelt idéző erdő, egy helyen pedig kb. 20 méternyi, gyönyörű homokos partszakasz. Nagyon szép tájak vannak arrafele, jó volt végigsétálni. A túra elég rövid volt, egy másfél óra alatt visszaértünk a házhoz, ahol néhányan beálltak focizni, mi pedig csak leheveredtünk. Lassan elkészültek a vacsival, ami a változatosság kedvéért hamburger volt :D Újra sorbanállás, majd a hőn áhított hamburgerrel lettem gazdagabb. Ahogy elfogyott a sor az asztal elől (néhányan elindultak már hazafelé a 6 órás komppal), feltűnt, hogy még mindig van kaja az asztalon. Kiderült, hogy alapból 2x lehetett menni hamurgerért, de mondták, hogy még van jócskán, lehet enni nyugodtan :D Úgyhogy hamburgerből is lecsúszott 2, igaz a végére már nem maradt zöldség, nem hitték, hogy ennyire kapós lesz :D Hambi után már a nap is elfárad, elég erősen tartott a tenger felé, úgyhogy gondoltuk, kimegyünk a tengerparta megnézni a naplementét, úgyis jön komp 20:20-kor is :) Gondolatott tett követte, az addigra már igen csak megfogyatkozott társaság kiült a sziklákra és végignéztük, amint a Nap vízbefolytja magát. Szép látvány, el tudnám képzelni a saját szigetemen mindennap :D
Utána irány a komp, vissza Göteborgba és irány az albi, eléggé elfáradtunk a nap végére, amúgy is hosszú volt a hét, szinte minden napra volt valami esti program.
Még az összeverődött csoportunkról néhány szót: akikkel járkáltam egész nap, sikerült szinte a legvegyesebb csoport címét kiérdemelnünk, még az egyik CIRC tag meg is dícsért minket. Többnyire a franciák, olaszok és spanyolok bandázódnak, nem ritkák az olyan csoportok, ahol csak 1-2 más nemzetiségű van, de ezt kihazsnálva, többnyire nem is angolul beszélgetnek. Nah, a mi csoportunkban csak vagy 3 francia volt, egy spanyol sem, ellenben vagy 5 német, egy ukrán 2 cseh, egy finn és még egy magyar is akadt (persze én :D ). A társalgás végig angolul folyt, szerencsére a németek nem igazán szoktak egymás között sem németül beszélni.
A mai nap meg a takarítás jegyében telik, már kiporszívóztam a szobát, beágyaztam, a rendrakást elintéztem annyival, hogy úgysem tudnék nagyobb rendet tartani és végülis még látszik egész nagy része az asztalnak :) Meg beosztottuk a heti felelősöket, minden héten forog, hogy ki takarítja a konyhát, ki a mosdót/wc-t, ki viszi le a szemetet és ki takarítja az ezeken kívüli közös helységeket. Első héten én megnyertem a fürdőszobát, úgyhogy lassan össze is ismerkedek vele, megsimogatom egy kicsit. Jah, sikerült meglátogatnunk a mosóhelységet is és ha már ott jártunk, bár tele volt számunkra ismeretlen dolgokkal, de csak lefoglaltuk szerda 3-tól, úgyhogy majd lehet drukkolni. A svédek korrektek, nem hagyják, hogy elkallódjon bárki a sok gép között, mindenhova több oldalnyi leírást tettek, hogy mit hogyan kell használni. Sajnos mindenre még ők sem gondolhatnak, úgyhogy mindezt ékes svéd nyelven tették, de nem gond, mert már a névelőket úgyis megtalálom a szövegben :) Szóval szerdán a 105 szoba lakói vs. a nagy fémmonstrumok csatája lesz a műsörön, lehet drukkolni és nem sértődök meg, ha valaki ellenünk fogad :D
A part tele volt óriási sziklákkal, de szerintem rettentően szép látványt nyújtott, innen is lesz majd jónéhány fotóm. Mászkáltunk a köveken, felmentünk egy elég magas pontra, onnan néztük a tengert és láttunk is elég messzire, mert egész nap szinte egy felhő sem volt a környéken :) Partozás után vissza a házhoz, ahol már beálltak sorokba az emberek (egyszerűen rajongok a sorokért, hiányozni fognak, ha hazamegyek :S). Megindult a nagy hotdog menet. Először meglepődtünk, mert mindenki egy hotdoggal jött el az asztaltól, ami nem igazán elég egy átlag egyetemista számára, (egy virsli és kb. a virsli feléig érő kifliszerűség) de mikor odaértünk az asztalhoz, mondták, hogy az egyenletes osztás miatt csinálják így, még 2x sorba lehet állni és lehet szerezni hotdogot. Ez egy kicsit megnyugtatott, 3 hotdog már egész jó reggeli. Végül a 3 menet után még maradt pár, úgyhogy csak becsületből is, még egy negyediket is betömtem :D
Kajálás után néhányan nekiálltak focizni és sziesztázni, bennünk meg felmerült, hogy ha itt vagyunk, túrázhatnánk is a szigeten. Szerencsére az egyik CIRC-es is így gondolta, úgyhogy elindultunk a vezetésével a sziget talán északi fele körül. A táj változatos volt, hol a sziklás tengerpart, hol már szinte dzsungelt idéző erdő, egy helyen pedig kb. 20 méternyi, gyönyörű homokos partszakasz. Nagyon szép tájak vannak arrafele, jó volt végigsétálni. A túra elég rövid volt, egy másfél óra alatt visszaértünk a házhoz, ahol néhányan beálltak focizni, mi pedig csak leheveredtünk. Lassan elkészültek a vacsival, ami a változatosság kedvéért hamburger volt :D Újra sorbanállás, majd a hőn áhított hamburgerrel lettem gazdagabb. Ahogy elfogyott a sor az asztal elől (néhányan elindultak már hazafelé a 6 órás komppal), feltűnt, hogy még mindig van kaja az asztalon. Kiderült, hogy alapból 2x lehetett menni hamurgerért, de mondták, hogy még van jócskán, lehet enni nyugodtan :D Úgyhogy hamburgerből is lecsúszott 2, igaz a végére már nem maradt zöldség, nem hitték, hogy ennyire kapós lesz :D Hambi után már a nap is elfárad, elég erősen tartott a tenger felé, úgyhogy gondoltuk, kimegyünk a tengerparta megnézni a naplementét, úgyis jön komp 20:20-kor is :) Gondolatott tett követte, az addigra már igen csak megfogyatkozott társaság kiült a sziklákra és végignéztük, amint a Nap vízbefolytja magát. Szép látvány, el tudnám képzelni a saját szigetemen mindennap :D
Utána irány a komp, vissza Göteborgba és irány az albi, eléggé elfáradtunk a nap végére, amúgy is hosszú volt a hét, szinte minden napra volt valami esti program.
Még az összeverődött csoportunkról néhány szót: akikkel járkáltam egész nap, sikerült szinte a legvegyesebb csoport címét kiérdemelnünk, még az egyik CIRC tag meg is dícsért minket. Többnyire a franciák, olaszok és spanyolok bandázódnak, nem ritkák az olyan csoportok, ahol csak 1-2 más nemzetiségű van, de ezt kihazsnálva, többnyire nem is angolul beszélgetnek. Nah, a mi csoportunkban csak vagy 3 francia volt, egy spanyol sem, ellenben vagy 5 német, egy ukrán 2 cseh, egy finn és még egy magyar is akadt (persze én :D ). A társalgás végig angolul folyt, szerencsére a németek nem igazán szoktak egymás között sem németül beszélni.
A mai nap meg a takarítás jegyében telik, már kiporszívóztam a szobát, beágyaztam, a rendrakást elintéztem annyival, hogy úgysem tudnék nagyobb rendet tartani és végülis még látszik egész nagy része az asztalnak :) Meg beosztottuk a heti felelősöket, minden héten forog, hogy ki takarítja a konyhát, ki a mosdót/wc-t, ki viszi le a szemetet és ki takarítja az ezeken kívüli közös helységeket. Első héten én megnyertem a fürdőszobát, úgyhogy lassan össze is ismerkedek vele, megsimogatom egy kicsit. Jah, sikerült meglátogatnunk a mosóhelységet is és ha már ott jártunk, bár tele volt számunkra ismeretlen dolgokkal, de csak lefoglaltuk szerda 3-tól, úgyhogy majd lehet drukkolni. A svédek korrektek, nem hagyják, hogy elkallódjon bárki a sok gép között, mindenhova több oldalnyi leírást tettek, hogy mit hogyan kell használni. Sajnos mindenre még ők sem gondolhatnak, úgyhogy mindezt ékes svéd nyelven tették, de nem gond, mert már a névelőket úgyis megtalálom a szövegben :) Szóval szerdán a 105 szoba lakói vs. a nagy fémmonstrumok csatája lesz a műsörön, lehet drukkolni és nem sértődök meg, ha valaki ellenünk fogad :D
2010. szeptember 3., péntek
Sorakozó
A cím magyarázata az, hogy a svédek imádják a sorokat. Lehet kis sor, lehet nagy sor, egyenes vagy cikcakkos, netán láthatatlan, csak egy szám jelöli, hogy éppen ki jön, de amikor tehetik, sorokat alkotnak és sorban várakoznak. Nekünk, szegény nem-svéd embereknek ez kicsit szokatlan, de azért lassan mi is kezdjük élvezni, hogy itt még ahhoz is sorba kell állnod, hogy sorba állhass. Egyelőre még terelgetni kell minket, nem mindig megy egyből az egy soros sor, de jól haladunk, már mindenki kilóméterekről megismeri a sorokat és magunktól is képesek vagyunk olyan helyeken sorban állni, ahol amúgy nem is kéne.
A kis kitérő után vissza az emlékekhez: ott hagytam abba, hogy téli cipőt vadászok és nem tudtam, hogy mit csináljak a nemzetközi vacsira. A cipőt időközben megoldottam, másnap tettem még egy kis kört a bevásárlóközpontban (mennyivel rövidebb az angol mall :S ), majd elhatároztam, hogy rákérdezek a vízállóságára a műbőr bakancsnak. Az eladó közölte, minden magyarázat nélkül, hogy bizony, ez nem vízálló. Itt egy kicsit letörtem és elkezdtem gondolkozni, hogy mégis csak a drágább, eredeti bőr bakancsot kéne megvennem. Végül nyert a kapzsi énem, egy kis próbálgatás után megvettem a fekete, műbőr bakancsot, ma már abban voltam egész nap, egyelőre jó vételnek tűnik (bár kíváncsi leszek, a hóval és jéggel mit kezd).
A nemzetközi vacsira összeült a családi kupaktanács (éljen a modern technika) és rábeszéltek, hogy slambuc legyen a nyertes kaja. Úgyhogy köszönöm a javaslatokat Viki és Mizsa, de slambuc lett végül. Kezdéshez be kellett szerezni azt a rengeteg hozzávalót, ami még nem volt meg: krumpli, hagyma, tészta és fűszerbors. Nehéz küzdelmek árán sikerült mindet beszerezni, bár a tészta lasagne tészta durumlisztből, úgyhogy eleinte kicsit izgultam. Szerencsére kiderült, hogy tökéletes slambucot lehet ebből is csinálni, én nem érzek különbséget :) A nagy napon már 3 körül nekiálltam felkockázni a krumplit és a hagymát, majd mikor ezzel kész voltam, újra segítségül hívtam a technológiát: bevittem a gépet a konyhába és Skype-on keresztül otthonról élő, webkamerás segítséggel csináltam végig a kb. másfél órás műtétet :D Miután a svédek annyira nem raonganak a zsíros dolgokért, így olajban csináltam meg az alapot és nem volt más eszköz, egy nagy, wok szerű cuccban főztem (megjegyzem, nekem nagyon bejött, könnyű volt benne keverni). Sok izgalom nem volt közben, rájöttem,h ogy a slambuc tényleg annyira egyszerű, hogy még nekem is összejött elsőre, szerintem kva jó lett :D Telenyomtam magyar porpaprikával, hagy égjen a bélük ;)
Este elrohantam vele a nemzetközi vacsira. Mindenki komolyan vette, hogy kb. 5 embernyit hozzon, úgyhogy volt kaja dögivel. Sok étel ismerős volt számomra, elég sokan leragadtak az almás sütiknél és a palacsintánál, de volt néhány tényleg különleges, általam még sosem kóstolt étel is (de pl. a spanyoloknak nem szóltam be, hogy a madártejet bizony otthon is csináljuk rendesen :D). Kaja után próbálkoztak egy kicsit azzal, hogy minden nemzet adjon elő valamit, többnyire ez valamilyen sláger közös eléneklésében kifulladt. Engem nem szólítottak ki, ahogy néztem, más egyedüli embereket is békén hagytak, ami őszintén szólva nem is zavart. Egy német srác volt, akinek szülinapja volt éppen, úgyhogy ha már nemzetközi vacsi, minden ott lévő országból elénekelte neki valaki a Happy Birthday helyi verzióját (bezony, a magyar is felcsendült :) ). Utána a CIRC-esek még akartak egy party-t, de 10 körül mindenki lelépett, így én is távoztam.
Csütörtökön a Pub Crawl (kb. kocsmatúra) rendezvény történt este, ezt már nem csak a cserediákok látogatták, volt ember dögivel. Minden karnak van saját pubja, így összesen azt hiszem, 14 kocsma közül lehetett választani. A sörök aránylag olcsóak voltak, bár nekem továbbra is kegyetlenül drágák (20 SEK/ 0.33l ), de azért megkóstoltam pár fajtát (volt angol, belga, svéd, cider stb.). Minden bejáratnál ellenőrizték, hogy elmúltunk-e 20 évesek. Sehol nem volt gond, kivéve a party vonatot (a diákszövetség tulajdonában lévő vasúti kocsi), ahol a túlbuzgó svéd srác az ajtónál csak útlevelet fogadott el. Érdekes látvány volt, ahogy a francia és olasz személyiket visszadobta, hogy sajnos neki ez nem bizonyíték, muti az útlevelet (éljen az EU :D), úgyhogy ezt a helyet megint kihagytuk. Újabb svéd furcsaság: az egyik pub előtt állt egy kisteherautó, és egy félmeztelen, rohadtul nedves ember rohangált körülötte. Mikor benéztünk az ablakán, kiderült, hogy a csomagtér át lett alakítva szaunává, rendesen fa lambériával :D nem komplettek ezek sem :)
Ma résztvettem életem első After Work-jén. Ez itt minden pénteken szokás, annyit tesz, hogy ha veszel egy sört, ingyen ehetsz, amennyi beléd fér (illetve, amennyi kaja van :) ). Ez 40 cserediáknál azt jelentette, hogy 2 kört mentönk, ennyi elég volt hozzá, hogy felzabáljuk az egész estés készletüket :D Igaz, kb. 45 percet álltam sorba, de az ingyen kaja az ingyen kaja! :) A helyiek kicsit néztek, sokuknak egyszer sem jutott, de ébredjnek időben, nem úgy van az, hogy fél 7-re megyünk a kocsmába! Evés után valahonnan előkerült egy svéd sráv, aki mondta, hogy ha már úgy sincs kaja, akkor akár át is mehetnénk valahova máshova. Így is tettünk. Ott beszélgetés közben megemlítette(bunkó módon nem mutatkoztunk be, úgyhogy egyikőnk sem tudta a másik nevét), hogy nemrég jött meg Norvégiából és ő igazából egy phadder lenne, csak a csoportja nem akar vele levelezni, pedig nemrég írt nekik emailt. Itt gyanús lett a dolog, rákérdeztem, hogy véletlenül nem a 30-as csoport lenne az övé? A válasz igen volt, kiderült, hogy az elveszettnek hitt phadderemet találtam meg :D Utána még egy ideig beszélgetett a társaság (vagy 10en voltunk), de mivel az ízlésemnek túl drága volt minden, ezért úgy döntöttem, hogy nem ülök ott tovább mindenfajta folyadék nélkül, inkább eljövök és pihenek egy kicsit a holnapi szigettúra előtt. Úgyhogy holnap indulok, ha minden igaz, túrázunk az egyik szigeten egy kicsit, szorítsatok, hogy jó legyen az idő! További jó napot és kellemes szemégést, ha sikerült végigolvasni ezt az egész bejegyzést ;)
A kis kitérő után vissza az emlékekhez: ott hagytam abba, hogy téli cipőt vadászok és nem tudtam, hogy mit csináljak a nemzetközi vacsira. A cipőt időközben megoldottam, másnap tettem még egy kis kört a bevásárlóközpontban (mennyivel rövidebb az angol mall :S ), majd elhatároztam, hogy rákérdezek a vízállóságára a műbőr bakancsnak. Az eladó közölte, minden magyarázat nélkül, hogy bizony, ez nem vízálló. Itt egy kicsit letörtem és elkezdtem gondolkozni, hogy mégis csak a drágább, eredeti bőr bakancsot kéne megvennem. Végül nyert a kapzsi énem, egy kis próbálgatás után megvettem a fekete, műbőr bakancsot, ma már abban voltam egész nap, egyelőre jó vételnek tűnik (bár kíváncsi leszek, a hóval és jéggel mit kezd).
A nemzetközi vacsira összeült a családi kupaktanács (éljen a modern technika) és rábeszéltek, hogy slambuc legyen a nyertes kaja. Úgyhogy köszönöm a javaslatokat Viki és Mizsa, de slambuc lett végül. Kezdéshez be kellett szerezni azt a rengeteg hozzávalót, ami még nem volt meg: krumpli, hagyma, tészta és fűszerbors. Nehéz küzdelmek árán sikerült mindet beszerezni, bár a tészta lasagne tészta durumlisztből, úgyhogy eleinte kicsit izgultam. Szerencsére kiderült, hogy tökéletes slambucot lehet ebből is csinálni, én nem érzek különbséget :) A nagy napon már 3 körül nekiálltam felkockázni a krumplit és a hagymát, majd mikor ezzel kész voltam, újra segítségül hívtam a technológiát: bevittem a gépet a konyhába és Skype-on keresztül otthonról élő, webkamerás segítséggel csináltam végig a kb. másfél órás műtétet :D Miután a svédek annyira nem raonganak a zsíros dolgokért, így olajban csináltam meg az alapot és nem volt más eszköz, egy nagy, wok szerű cuccban főztem (megjegyzem, nekem nagyon bejött, könnyű volt benne keverni). Sok izgalom nem volt közben, rájöttem,h ogy a slambuc tényleg annyira egyszerű, hogy még nekem is összejött elsőre, szerintem kva jó lett :D Telenyomtam magyar porpaprikával, hagy égjen a bélük ;)
Este elrohantam vele a nemzetközi vacsira. Mindenki komolyan vette, hogy kb. 5 embernyit hozzon, úgyhogy volt kaja dögivel. Sok étel ismerős volt számomra, elég sokan leragadtak az almás sütiknél és a palacsintánál, de volt néhány tényleg különleges, általam még sosem kóstolt étel is (de pl. a spanyoloknak nem szóltam be, hogy a madártejet bizony otthon is csináljuk rendesen :D). Kaja után próbálkoztak egy kicsit azzal, hogy minden nemzet adjon elő valamit, többnyire ez valamilyen sláger közös eléneklésében kifulladt. Engem nem szólítottak ki, ahogy néztem, más egyedüli embereket is békén hagytak, ami őszintén szólva nem is zavart. Egy német srác volt, akinek szülinapja volt éppen, úgyhogy ha már nemzetközi vacsi, minden ott lévő országból elénekelte neki valaki a Happy Birthday helyi verzióját (bezony, a magyar is felcsendült :) ). Utána a CIRC-esek még akartak egy party-t, de 10 körül mindenki lelépett, így én is távoztam.
Csütörtökön a Pub Crawl (kb. kocsmatúra) rendezvény történt este, ezt már nem csak a cserediákok látogatták, volt ember dögivel. Minden karnak van saját pubja, így összesen azt hiszem, 14 kocsma közül lehetett választani. A sörök aránylag olcsóak voltak, bár nekem továbbra is kegyetlenül drágák (20 SEK/ 0.33l ), de azért megkóstoltam pár fajtát (volt angol, belga, svéd, cider stb.). Minden bejáratnál ellenőrizték, hogy elmúltunk-e 20 évesek. Sehol nem volt gond, kivéve a party vonatot (a diákszövetség tulajdonában lévő vasúti kocsi), ahol a túlbuzgó svéd srác az ajtónál csak útlevelet fogadott el. Érdekes látvány volt, ahogy a francia és olasz személyiket visszadobta, hogy sajnos neki ez nem bizonyíték, muti az útlevelet (éljen az EU :D), úgyhogy ezt a helyet megint kihagytuk. Újabb svéd furcsaság: az egyik pub előtt állt egy kisteherautó, és egy félmeztelen, rohadtul nedves ember rohangált körülötte. Mikor benéztünk az ablakán, kiderült, hogy a csomagtér át lett alakítva szaunává, rendesen fa lambériával :D nem komplettek ezek sem :)
Ma résztvettem életem első After Work-jén. Ez itt minden pénteken szokás, annyit tesz, hogy ha veszel egy sört, ingyen ehetsz, amennyi beléd fér (illetve, amennyi kaja van :) ). Ez 40 cserediáknál azt jelentette, hogy 2 kört mentönk, ennyi elég volt hozzá, hogy felzabáljuk az egész estés készletüket :D Igaz, kb. 45 percet álltam sorba, de az ingyen kaja az ingyen kaja! :) A helyiek kicsit néztek, sokuknak egyszer sem jutott, de ébredjnek időben, nem úgy van az, hogy fél 7-re megyünk a kocsmába! Evés után valahonnan előkerült egy svéd sráv, aki mondta, hogy ha már úgy sincs kaja, akkor akár át is mehetnénk valahova máshova. Így is tettünk. Ott beszélgetés közben megemlítette(bunkó módon nem mutatkoztunk be, úgyhogy egyikőnk sem tudta a másik nevét), hogy nemrég jött meg Norvégiából és ő igazából egy phadder lenne, csak a csoportja nem akar vele levelezni, pedig nemrég írt nekik emailt. Itt gyanús lett a dolog, rákérdeztem, hogy véletlenül nem a 30-as csoport lenne az övé? A válasz igen volt, kiderült, hogy az elveszettnek hitt phadderemet találtam meg :D Utána még egy ideig beszélgetett a társaság (vagy 10en voltunk), de mivel az ízlésemnek túl drága volt minden, ezért úgy döntöttem, hogy nem ülök ott tovább mindenfajta folyadék nélkül, inkább eljövök és pihenek egy kicsit a holnapi szigettúra előtt. Úgyhogy holnap indulok, ha minden igaz, túrázunk az egyik szigeten egy kicsit, szorítsatok, hogy jó legyen az idő! További jó napot és kellemes szemégést, ha sikerült végigolvasni ezt az egész bejegyzést ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)