2010. október 25., hétfő
Testvériség miatt zárva
Sajnálattal tájékoztatjuk a kedves olvasókat, hogy a blog testvérlátogatás miatt átmenetileg szünetel. Kérjük látogasson vissza kb. egy hét múlva. Az Iggy in Göteborg szerkesztőgárdája ezúton kéri szíves megértésüket és elnézésüket az okozott munkaidőbeni-szórakozás elmaradásáért!
2010. október 19., kedd
Túl az első vizsgán
Megint egy hét, repül errefele az idő. Kedden végülis beadtuk a beadandót, úgyhogy Tomással megtámadtuk a szaunát. Ezúttal néhány társunk is akadt, két svéd srác és egy svéd lány személyében. Capoeira edzésük volt és utána jöttek lazítani egy kicsit.
Szerda délelőtt lustálkodással telt, azonban délután jött a szokásos svédóra. Ott találkoztam Pavellel, akivel megbeszéltük, hogy este megnézzük a Hansel bárt, ő még nem járt arra. Ez az a hely, ahol pizsama party volt kétszer is. Mivel mind a ketten éhesek voltunk, ezért bementünk vásárolni még a Hemköp áruházba, ami itt van közvetlen mellettünk. Mondtam Pavelnek, hogy úgyis vacsorázik mindkettőnk, majd utána írjon, ha indulnak a bárba, megyek velük. Ez végül nem teljesen jött össze, Pavel elfelejtett szólni, már csak akkor jutott eszébe, amikor a buszon ültek, így egyedül mentem el a bárig. Ott viszont megtaláltam őket könnyen, ugyanis éppen a sorban álltak. Eléggé sikerült előre jutniuk, de mivel csak akkor engednek be embert, ha valaki kijön, ezért nem lehetett tudni, mennyi idő lesz bejutni. Fél óra álldogálás után, mivel még egy ember sem jutott be, ezért úgy döntöttünk, hanyagoljuk azt a bárt, inkább beülünk valamelyik pubba. Így is tettünk, az est további részében egy sör mellett beszélgettünk, először Coline-nak köszönhetően főként a francia sztrájkrendszerről és társadalomról, majd Coline távozása után, mivel csak 3-an maradtunk, mind srácok, férfiasabb témákról :)
Másnap 9-re irány az egyetem, megvolt az utolsó projektmenedzsment gyakorlat, majd utána az utolsó számtech biztonsági óra is. Ahogy hazaértem a suliból, mivel más dolgunk nem volt, megbeszéltük Tomással, hogy megint meglátogatjuk a szaunát, úgyis rá akarunk szokni a legalább heti 2 alkalomra :) Ezúttal már nem csak szaunáztunk, bemerészkedtönk a medencébe is, aminek kellemesen hűvös vize van, kicsit melegebb, mint az átlag úszómedencék. Méretileg sajnos nem túl nagy, szerintem nincs több 20 méteresnél. Mivel az uszoda is megtetszett, meg a szauna is, ezért kb. két és fél órát elszórakoztunk a szaunázással és a pancsolással :D
Pénteken napközben nem volt sokminden, délutánra viszont jött a szokásos afterwork. Pavel előre kinézett egy helyet, ahol még nem voltunk és jónak tűnt. Szóltunk mindenkinek, aki számításba jöhet, így 5 órára, mire kezdődött az after work, már több mint 10-en voltunk. A hely a Vasastan nevű bár és étterem volt. 20 korona a beugró, ami kicsit váratlanul ért bennünket, de az étel és a sörárak ellensúlyozták (29 koronáért már volt sör, 39 koronáért korsó sör). Az ételválaszték óriási volt, ami kicsit beárnyékolta, hogy csupán 1 volt ezek közül hús, az is olcsó sonka, valamilyen szaftban. Viszont a zöldség és gyümölcskínálat olyan volt, hogy némelyiknek még a nevét sem tudtam :D Mivel engem annyira nem zavar, ha kevés hús van (bár a 3 tányér után már hiányzott volna valamilyen más hús :D), ezért én teletömtem magam, próbáltam mindent megkóstolni :) Nekem tetszett a hely, ha már kifogytunk az ötletekből, szerintem visszatérek ide. Jah, és eddig itt kaptuk a legnagyob tányért ;)
After work után, bár pihenni akartam, Pavel rábeszélt, hogy este menjek vissza velük az egyetem alatti bárba legalább egy sörre. Összehívott még 1-2 embert és irány az egyetem bárja...., ami nagy meglepetésünkre, mivel vizsgaidőszak előtt álltunk, ZÁRVA volt :S Így jobb híjján felültünk a villamosra és irány a város. A legtöbb hely fizetős volt, de végül találtunk egy éttermet, ahol nem volt belépő, bár a sör ára nem tetszett nekem, de azért beültünk. Végül megoldottam, nem vettem semmit :D Pavel menni akart egy buliba, de a belépő drága volt, a többiek is fáradtak voltak, úgyhogy éjfél után kicsivel hazamenekültünk.
Szombaton megint csak irány 1 órára a svéd nyelvoktatás. Most nem vetődött fel semmilyen program utána, így elég hamar hazaértem, gondoltam, ha már úgyis van időm, megcsináltam életem 3. slambucát :) Mivel nem akartam vásárolni, ezért csak a maradékokat használtam, de így is elég lett 3 étkezésre. Azt hiszem, javulok slambucban :D (bár még sok emberre nem merném bevállalni, bográcsban :) ) Este, jobb dolgunk nem lévén, nekiálltunk filmet nézni Tomással. Hosszas válogatás után a Downstream című film mellett döntöttünk. Bár becsületesen végignéztük, azt hiszem, senkinek nem ajánlom, sem a sztori, sem a képivilág, sem a megvalósítás nem jó. Igazat megvallva, láttam már sokkal jobb filmeket teljesen amatőröktől is. Levezetésként megnéztük az első Ameican Dad epizódot, azt hiszem, ezt a rajzfilmsorozatot viszont kedvelni fogom :D
Hétfőn nagyrészt próbáltam úgy tenni, mint aki tanul, ennek köszönhetően szinte egész nap nem csináltam semmit, csak próbáltam tanulni. Ma megtörtént az első vizsga, de előtte még elmentem a könyvtárba kinyomtatni, aláírni, majd beszkennelni és emailban elküldeni a kérvényt a diplomamunkámhoz. Ha minden igaz, akkor ezzel le van tudva a diplomamunkám, lehet koncentrálni az államvizsgára :D A vizsgára visszatérve, nagynehezen megtaláltam a termet, amiben nagy segítségemre volt Fabien, ugyanis vizsga előtt 10 perccel őt hívtam fel ,hogy melyik terem is az :D A vizsgára 4 óra volt, én kettő és fél után úgy döntöttem, hogy többet már nem tudok írni, úgyhogy kijöttem. A kérdések, az régi vizsgák alapján nem voltak teljesen váratlanok, bár nem mondom, hogy szerencsésen sikerült összeválogatnia őket. Volt, aminek örültem, viszont volt több is, amit nagyon reméltem, hogy nem lesz. Eredmény majd később, azért bizakodok, hogy meglesz (bár a tanári értékelésen is múlni fog).
Vizsga után, fáradtan hazaérkeztem, Tomás egyből egy szauna ajánlattal indított :) Akkor nem tűnt jó ötletnek, de evés és kis pihenés után már jobban tetszett a dolog, úgyhogy beleegyeztem. Eredetileg úgy volt, hogy Celine is jön velünk, de végül rájött, hogy 2 napja csak a beadandóját írta, nem csinált semmit, takarítanija kell, pihennie stb. úgyhogy ő lemondta. Így ketten mentünk megint Tomással, de nagyban nem zavart bennünket, megint több, mint 2 órát sikerült eltöltenünk a szaunában és a medencében. Azt hiszem, ha egyszer milliomos leszek, szerzek egy medencét és egy szaunát a kertembe :D
Szerda délelőtt lustálkodással telt, azonban délután jött a szokásos svédóra. Ott találkoztam Pavellel, akivel megbeszéltük, hogy este megnézzük a Hansel bárt, ő még nem járt arra. Ez az a hely, ahol pizsama party volt kétszer is. Mivel mind a ketten éhesek voltunk, ezért bementünk vásárolni még a Hemköp áruházba, ami itt van közvetlen mellettünk. Mondtam Pavelnek, hogy úgyis vacsorázik mindkettőnk, majd utána írjon, ha indulnak a bárba, megyek velük. Ez végül nem teljesen jött össze, Pavel elfelejtett szólni, már csak akkor jutott eszébe, amikor a buszon ültek, így egyedül mentem el a bárig. Ott viszont megtaláltam őket könnyen, ugyanis éppen a sorban álltak. Eléggé sikerült előre jutniuk, de mivel csak akkor engednek be embert, ha valaki kijön, ezért nem lehetett tudni, mennyi idő lesz bejutni. Fél óra álldogálás után, mivel még egy ember sem jutott be, ezért úgy döntöttünk, hanyagoljuk azt a bárt, inkább beülünk valamelyik pubba. Így is tettünk, az est további részében egy sör mellett beszélgettünk, először Coline-nak köszönhetően főként a francia sztrájkrendszerről és társadalomról, majd Coline távozása után, mivel csak 3-an maradtunk, mind srácok, férfiasabb témákról :)
Másnap 9-re irány az egyetem, megvolt az utolsó projektmenedzsment gyakorlat, majd utána az utolsó számtech biztonsági óra is. Ahogy hazaértem a suliból, mivel más dolgunk nem volt, megbeszéltük Tomással, hogy megint meglátogatjuk a szaunát, úgyis rá akarunk szokni a legalább heti 2 alkalomra :) Ezúttal már nem csak szaunáztunk, bemerészkedtönk a medencébe is, aminek kellemesen hűvös vize van, kicsit melegebb, mint az átlag úszómedencék. Méretileg sajnos nem túl nagy, szerintem nincs több 20 méteresnél. Mivel az uszoda is megtetszett, meg a szauna is, ezért kb. két és fél órát elszórakoztunk a szaunázással és a pancsolással :D
Pénteken napközben nem volt sokminden, délutánra viszont jött a szokásos afterwork. Pavel előre kinézett egy helyet, ahol még nem voltunk és jónak tűnt. Szóltunk mindenkinek, aki számításba jöhet, így 5 órára, mire kezdődött az after work, már több mint 10-en voltunk. A hely a Vasastan nevű bár és étterem volt. 20 korona a beugró, ami kicsit váratlanul ért bennünket, de az étel és a sörárak ellensúlyozták (29 koronáért már volt sör, 39 koronáért korsó sör). Az ételválaszték óriási volt, ami kicsit beárnyékolta, hogy csupán 1 volt ezek közül hús, az is olcsó sonka, valamilyen szaftban. Viszont a zöldség és gyümölcskínálat olyan volt, hogy némelyiknek még a nevét sem tudtam :D Mivel engem annyira nem zavar, ha kevés hús van (bár a 3 tányér után már hiányzott volna valamilyen más hús :D), ezért én teletömtem magam, próbáltam mindent megkóstolni :) Nekem tetszett a hely, ha már kifogytunk az ötletekből, szerintem visszatérek ide. Jah, és eddig itt kaptuk a legnagyob tányért ;)
After work után, bár pihenni akartam, Pavel rábeszélt, hogy este menjek vissza velük az egyetem alatti bárba legalább egy sörre. Összehívott még 1-2 embert és irány az egyetem bárja...., ami nagy meglepetésünkre, mivel vizsgaidőszak előtt álltunk, ZÁRVA volt :S Így jobb híjján felültünk a villamosra és irány a város. A legtöbb hely fizetős volt, de végül találtunk egy éttermet, ahol nem volt belépő, bár a sör ára nem tetszett nekem, de azért beültünk. Végül megoldottam, nem vettem semmit :D Pavel menni akart egy buliba, de a belépő drága volt, a többiek is fáradtak voltak, úgyhogy éjfél után kicsivel hazamenekültünk.
Szombaton megint csak irány 1 órára a svéd nyelvoktatás. Most nem vetődött fel semmilyen program utána, így elég hamar hazaértem, gondoltam, ha már úgyis van időm, megcsináltam életem 3. slambucát :) Mivel nem akartam vásárolni, ezért csak a maradékokat használtam, de így is elég lett 3 étkezésre. Azt hiszem, javulok slambucban :D (bár még sok emberre nem merném bevállalni, bográcsban :) ) Este, jobb dolgunk nem lévén, nekiálltunk filmet nézni Tomással. Hosszas válogatás után a Downstream című film mellett döntöttünk. Bár becsületesen végignéztük, azt hiszem, senkinek nem ajánlom, sem a sztori, sem a képivilág, sem a megvalósítás nem jó. Igazat megvallva, láttam már sokkal jobb filmeket teljesen amatőröktől is. Levezetésként megnéztük az első Ameican Dad epizódot, azt hiszem, ezt a rajzfilmsorozatot viszont kedvelni fogom :D
Hétfőn nagyrészt próbáltam úgy tenni, mint aki tanul, ennek köszönhetően szinte egész nap nem csináltam semmit, csak próbáltam tanulni. Ma megtörtént az első vizsga, de előtte még elmentem a könyvtárba kinyomtatni, aláírni, majd beszkennelni és emailban elküldeni a kérvényt a diplomamunkámhoz. Ha minden igaz, akkor ezzel le van tudva a diplomamunkám, lehet koncentrálni az államvizsgára :D A vizsgára visszatérve, nagynehezen megtaláltam a termet, amiben nagy segítségemre volt Fabien, ugyanis vizsga előtt 10 perccel őt hívtam fel ,hogy melyik terem is az :D A vizsgára 4 óra volt, én kettő és fél után úgy döntöttem, hogy többet már nem tudok írni, úgyhogy kijöttem. A kérdések, az régi vizsgák alapján nem voltak teljesen váratlanok, bár nem mondom, hogy szerencsésen sikerült összeválogatnia őket. Volt, aminek örültem, viszont volt több is, amit nagyon reméltem, hogy nem lesz. Eredmény majd később, azért bizakodok, hogy meglesz (bár a tanári értékelésen is múlni fog).
Vizsga után, fáradtan hazaérkeztem, Tomás egyből egy szauna ajánlattal indított :) Akkor nem tűnt jó ötletnek, de evés és kis pihenés után már jobban tetszett a dolog, úgyhogy beleegyeztem. Eredetileg úgy volt, hogy Celine is jön velünk, de végül rájött, hogy 2 napja csak a beadandóját írta, nem csinált semmit, takarítanija kell, pihennie stb. úgyhogy ő lemondta. Így ketten mentünk megint Tomással, de nagyban nem zavart bennünket, megint több, mint 2 órát sikerült eltöltenünk a szaunában és a medencében. Azt hiszem, ha egyszer milliomos leszek, szerzek egy medencét és egy szaunát a kertembe :D
2010. október 12., kedd
Fél egészség
Legalábbis ha a lustaság fél egészség, akkor én bizony félig egészséges vagyok. Pontosan ma egy hete, hogy utóljára firkáltam ide valamit :)
Ha még jók az emlékeim, kedd után szerda következik. Szerdán délelőtt gyorsan megcsináltam a szokásos mosásomat, most kivételesen egyedül, mivel Tomásnak órája volt akkor. Sikerült a legnagyobb mosószobát lefoglalnom, 3 mosógéppel kb. fél óra alatt megvolt a mosás, aztán meg had száradjanak. A nap izgalmasabb része ezután következett, irány az első svéd nyelvóra. Annyit tudtam, még a város bemutató túráról, hogy valahol havonta induló, ingyenes svéd nyelvoktatás van. Aztán pár hete küldte a phadder, akivel beszéltem az emailt, hogy szerdán 5-től lehet menni, regisztráció és tandíj nincs. Gyorsan továbbküldtem mindenkinek, akit érdekelhetett, úgyhogy már hetekkel a tanfolyam előtt érdeklődtek sokan, hogy megyek-e és milyen vajon. Az egyetlen negatívum, amit tudtam róla, hogy valami misszionárius tanfolyam, tehát valamilyen vallási szerzetesek vagy tagok tartják. Ennek megfelelően mindenre fel voltam készülve, de gondoltam, az első órára elmegyek, ha nem tetszik, legfeljebb többet nem látnak. Indulás előtt egy-két órával írt Pavel, hogy ha megyek én is, találkozhatnánk a villamosmegállóban és együtt keressük meg a helyet. Tetszett az ötlet, csak sajnos szokásos pontosságom megint közbeszólt, még pont láttam elmenni a villamost :D Sebaj, mivel úgy voltam vele, hogy Pavel biztos tudja a címet és megnézte, hogy hol van a hely, ezért én semmit sem tudtam róla, egyedül könnyen megtalálom :) Gyorsan SMS-ben elkértem a címet Marketától (ő is írta, hogy jön). A következő villamossal pár perc késéssel értem az épület elé, amit nem volt nehéz megtalálni, már vagy 6 indiai diák állt előtte és próbáltak bejutni :) Szerencsénkre jött egy lakó, aki beengedett minket. Bent már könnyen megtaláltuk a lakást. Belépve egyből szóltak, hogy a cipőket vegyük le :) Már majdnem tele volt a terem, kb. 30-40 diák volt. Fiatalok, huszonévesek tartják az órákat, heti 2x szerdán és szombaton egy óra. Kiderült, hogy ők a Jézus Krisztus és az utolsó napok szentjeinek egyháza, de szerencsére a vallást nem erőltetik, 1 órában csak a nyelvvel foglalkozunk, akit érdekel a többi, az meg maradhat utána, úgyhogy rendszeres látogatója leszek az óráknak. Később megtudtuk, hogy nagyrészt amerikaiak, akik másfél éve vannak itt, valamint egy svéd lány van, aki viszont elég erősen beszédhibásnak tűnik nekem :) (kicsit nyúl szája van és mintha sejpítene) Nem baj, alapnak jó lesz a tanfolyam :)
Csütörtökön jött megint a korán kelés, irány 8-ra az órára, amit a diákok passzivitása miatt 4 óra helyett csak 2 órán át tartottak :D Hazajöttem enni és pihenni egy kicsit, majd 1-re vissza előadásra. Computer security előadás, megtaláltam Arthurt a projekt társamat, aki hozzám hasonlóan még semmi választ nem kapott az eredményünkről, ezért gyorsan rábeszéltem, hogy írjon egy emailt az oktatóknak, ugyanis már mindenki több, mint egy hete tudta az eredményét. Ennek meg is lett a hatása, este jött az email Arturtól, hogy visszadobták a beadandót, az egyik kérdésnél kihagytunk a válaszból egy lépést. Szuper, gyorsan megbeszéltük, hogy akkor pénteken 3-kor találkozunk az egyetemen és kijavítjuk.
Pénteken szokás szerint nem volt órám, így ráértem 3-ra bemenni az egyetemre, amit a biztonság kedvéért egy picit lekéstem, így negyed 4 után értem oda a találkozóra :) Gyorsan kerestünk egy géptermet és nekiálltunk kijavítani. Mivel egy óra alatt nem jöttünk rá, hogy mit hagyhattunk ki, így a közönség segítségét kértem, felhívtam Fabient, hogy nekik elfogadták-e és ha igen, akkor igazán elküldhetné a válaszukat arra a kérdésre (nekik is visszadobták először és én segítettem egy másik kérdésben, amit el is fogadtak). Pár percen belül meg is jött a levél, kicsit fogtuk a fejünket, hogy bizony az tényleg kimaradt, de beírtuk és el is küldtük, amit másnapra szerencsére el is fogadtak, úgyhogy letudva a compsec beadandók :) Ekkor már elmúlt negyed 5 és 5 körül megbeszéltük a többiekkel, hogy megyünk after work-re, hívtam volna Arthurt is, hogy jöjjön, de mivel előtte kb. 20 órát dolgozott a másik projektjén és alig aludt, így most kihagyta :) Mivel a megbeszélt hely nem volt messze, fél 5 előtt már ott voltam, de így legalább be tudtam állni, az akkor még igen csak kezdődő félben lévő sorba. A többiek nem siették el a dolgot, Marketa jött legkorábban, de ő is 40 körül, Tomásék meg 5 perccel 5 előtt tüntek csak fel. Egyből fel is tették a kérdést, hogy mi hallottunk-e arról, hogy 22 éves kor alatt nem lehet bemenni. A környéken senki sem hallott ilyet, a hely meg 5-kor nyit, úgyhogy úgy döntöttünk, majd az ajtónállót megkérdezzük. El is jött a nyitás ideje és az ajtónálló bizony közölte, hogy 22 alatt nem szívesen látnak bennünket. Mivel velünk voltak Fabienék is és közülük valaki 22 alatt volt, így Tomás és Fabienék inkább másik helyre mentek, mi Marketával úgy döntöttünk, hogy ha már elöl állunk a sorban, benézünk, azt mondták a helyről, hogy olcsó és jó az étel. Bent megint jött a kötelező ruhatárasdi, ami engem nem érintett (előrelátóan csak pulóverben mentem, amit nem kötelező leadni), azonban Marketának be kellett adnia a kabátot, 20 koronáért. Mire végzett vele, bementünk a pulthoz, láttuk, hogy az ételt a bárpultra rakták ki. Már ott sejtettük, hogy gondok lesznek, ami be is igazolódott. Mivel 1 pultos volt és a pulton volt a kaja is, ezért aki csak ételért állt sorba, annak is meg kellett várnia, amíg az előtte lévő 30 ember megrendeli és kifizeti az italát. Ennek köszönhetően közel fél óra volt egy.egy sorbanállás, nem is mentünk, csak egyszer repetázni. Pedig az árak tényleg jók voltak és a kaja finom volt, volt friss saláta, sültkrumpli, chili mártás, kukorica taco chips, sült csirke comb, sült csirkeszárny és sült oldalas is. Ha nem lett volna a sorbanállás, ez lett volna a legjobb after work, de így ez sem lesz a törzshelyünk.
After work után irány vissza az egyetem, mivel előző héten ért véget az Oktoberfest németországban, így az egyetemen is kitalálták, hogy legyen egy Oktoberfest. Ez csak egy estés volt, a diákszövetség éttermét rendezték be. A pultosokon fehér ing, zöld kalap és bajor nadrág utánzat volt, próbáltak német zenéket játszani, bár ez többnyire inkább csak fejfájást okozott a német diákoknak :D Valamint az elmaradhatatlan kolbászos kaják és persze a SÖR. Spaten-t adtak, mint Oktoberfestes sör, én ugye nem értek hozzá, a németek, köztük Matthias, aki müncheni, azt mondták, hogy nagyjából olyan, mint az eredeti. Az egyetlen gond az ára volt: míg az eredeti, német Oktoberfesten 8 euróba került egy krigli ( 1 liter, kb. 80 korona ) sör, addig itt 120 koronáért mérték a kriglit (kb. 3600 forint). Mivel mindenféleképpen meg akartam kóstolni és a többiek is vettek, egyet vettem én is, de szerintem idáig ez volt életem legdrágább söre. Egy dologra viszont biztos nem volt panasz, sok ismerős volt és jó hangulat, úgyhogy ez feledtette mindenkivel a drága sört :) (de még a németek sem vettek 2 kriglivel ). Éjfél körül az étterem közepén felállított mini színpadra megérkezett egy bajor zenét játszó zenekar, lehettek vagy 10-15-en mindenfajta fúvós és pár ütős. Egészen hangulatosra sikeredett így a rendezvény. Végül aztán fél 1 körül a felettünk lakó szlovák sráccal úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatjuk meg a gyaloglást haza, ezért eljöttünk, mert akkor még biztosak voltunk benn, hogy jár a villamos.
Szombaton jött a második svéd óra. Délután 1-re irány az egyház épülete, most sikerült nem lekésnem a villamost (bár a forgóajtót valami öreg csávó egy gombnyomással számomra érthetetlen okból megállította, pont akkor, amikor egyik irányba sem tudtunk kijönni, így kézzel kellett elforgatni, hogy ne ragadjunk bent :) ) és Pavelék is éppen időben odaértek. Pavel hozta a lakótársát Flaviant is, aki egy francia srác. Az órán láttunk új arcokat, de valószínűleg az első óraiak közül sokan nem jöttek, mert még így is kevesebben voltunk, mint azon. Óra után megálltunk néhányan beszélgetni az épület előtt, mert olyan szép napsütés volt, hogy senki nem akart még hazamenni. Kitaláltuk, hogy menjünk el a botanikus kertbe, ahol mi Flaviannal már ugyan voltunk, de úgyis menni akartunk megint és a többiek még nem voltak. De ha már megyünk, mindenki éhes, piknikezzünk. Ehhez viszont étel kell, amit senki nem hozott magával, keressünk hát egy szupermarketet. Közelebbit nem tudván, elmentünk a Brunnsparkig, ami kb. fél óra sétára volt onnan, majd bevásárlás, beszélgetés, a végén már majdnem 4 óra is elmúlt, mire a parkba jutottunk. De szerencsénkre nincs nyitvatartás, valószínűleg egész nap, vagy legalábbis elég sokáig be lehet menni a parkba. Mivel eddigre már mindenki nagyon éhes volt, így végül eljutottunk az étteremig, leültünk a kertjébe, ketten vettek kávét, és mind a hatan nekiálltunk megenni a boltban vásárolt ételünket :) Miután megedtük és kibeszélgettük magunkat, kezdett a hőmérséklet is eléggé lehűlni (mostmár érezhetően hűl az idő, bár talán fagy még este sincs), nekiálltunk búcsúzkodni és mindenki hazatért.
Szombat este inkább a pihenést válaszottuk, Tomásnak tanulnivalója is volt, lassan kozelít az első vizsga hét. Bár Clement hivni akart minket egy szaunapartyba, de mivel Tomás nem jött és mások sem nagyon akarhattak, így végül Clement sem ment, ezáltal én sem.
Vasárnap nagyrészt lustálkodás, tanulás és a ház kitakarítása történt. A takarítás már ráfért a lakásra, mivel Celine Dániában volt egy hétig, mi hárman fiúk ellustultuk a takarítást... :)
Tegnap megint suli és a szokásos hét eleji projekt menedzsment beadandó gyártása, amit nem tudtunk befejezni, így még mára is átnyúlt. Ennek köszönhetően még kérdéses, hogy szaunázni megyünk Tomással, vagy a projektet fogjuk befejezni az egyetemen. Én azért inkább a saunára szavaznék...
Ha még jók az emlékeim, kedd után szerda következik. Szerdán délelőtt gyorsan megcsináltam a szokásos mosásomat, most kivételesen egyedül, mivel Tomásnak órája volt akkor. Sikerült a legnagyobb mosószobát lefoglalnom, 3 mosógéppel kb. fél óra alatt megvolt a mosás, aztán meg had száradjanak. A nap izgalmasabb része ezután következett, irány az első svéd nyelvóra. Annyit tudtam, még a város bemutató túráról, hogy valahol havonta induló, ingyenes svéd nyelvoktatás van. Aztán pár hete küldte a phadder, akivel beszéltem az emailt, hogy szerdán 5-től lehet menni, regisztráció és tandíj nincs. Gyorsan továbbküldtem mindenkinek, akit érdekelhetett, úgyhogy már hetekkel a tanfolyam előtt érdeklődtek sokan, hogy megyek-e és milyen vajon. Az egyetlen negatívum, amit tudtam róla, hogy valami misszionárius tanfolyam, tehát valamilyen vallási szerzetesek vagy tagok tartják. Ennek megfelelően mindenre fel voltam készülve, de gondoltam, az első órára elmegyek, ha nem tetszik, legfeljebb többet nem látnak. Indulás előtt egy-két órával írt Pavel, hogy ha megyek én is, találkozhatnánk a villamosmegállóban és együtt keressük meg a helyet. Tetszett az ötlet, csak sajnos szokásos pontosságom megint közbeszólt, még pont láttam elmenni a villamost :D Sebaj, mivel úgy voltam vele, hogy Pavel biztos tudja a címet és megnézte, hogy hol van a hely, ezért én semmit sem tudtam róla, egyedül könnyen megtalálom :) Gyorsan SMS-ben elkértem a címet Marketától (ő is írta, hogy jön). A következő villamossal pár perc késéssel értem az épület elé, amit nem volt nehéz megtalálni, már vagy 6 indiai diák állt előtte és próbáltak bejutni :) Szerencsénkre jött egy lakó, aki beengedett minket. Bent már könnyen megtaláltuk a lakást. Belépve egyből szóltak, hogy a cipőket vegyük le :) Már majdnem tele volt a terem, kb. 30-40 diák volt. Fiatalok, huszonévesek tartják az órákat, heti 2x szerdán és szombaton egy óra. Kiderült, hogy ők a Jézus Krisztus és az utolsó napok szentjeinek egyháza, de szerencsére a vallást nem erőltetik, 1 órában csak a nyelvvel foglalkozunk, akit érdekel a többi, az meg maradhat utána, úgyhogy rendszeres látogatója leszek az óráknak. Később megtudtuk, hogy nagyrészt amerikaiak, akik másfél éve vannak itt, valamint egy svéd lány van, aki viszont elég erősen beszédhibásnak tűnik nekem :) (kicsit nyúl szája van és mintha sejpítene) Nem baj, alapnak jó lesz a tanfolyam :)
Csütörtökön jött megint a korán kelés, irány 8-ra az órára, amit a diákok passzivitása miatt 4 óra helyett csak 2 órán át tartottak :D Hazajöttem enni és pihenni egy kicsit, majd 1-re vissza előadásra. Computer security előadás, megtaláltam Arthurt a projekt társamat, aki hozzám hasonlóan még semmi választ nem kapott az eredményünkről, ezért gyorsan rábeszéltem, hogy írjon egy emailt az oktatóknak, ugyanis már mindenki több, mint egy hete tudta az eredményét. Ennek meg is lett a hatása, este jött az email Arturtól, hogy visszadobták a beadandót, az egyik kérdésnél kihagytunk a válaszból egy lépést. Szuper, gyorsan megbeszéltük, hogy akkor pénteken 3-kor találkozunk az egyetemen és kijavítjuk.
Pénteken szokás szerint nem volt órám, így ráértem 3-ra bemenni az egyetemre, amit a biztonság kedvéért egy picit lekéstem, így negyed 4 után értem oda a találkozóra :) Gyorsan kerestünk egy géptermet és nekiálltunk kijavítani. Mivel egy óra alatt nem jöttünk rá, hogy mit hagyhattunk ki, így a közönség segítségét kértem, felhívtam Fabient, hogy nekik elfogadták-e és ha igen, akkor igazán elküldhetné a válaszukat arra a kérdésre (nekik is visszadobták először és én segítettem egy másik kérdésben, amit el is fogadtak). Pár percen belül meg is jött a levél, kicsit fogtuk a fejünket, hogy bizony az tényleg kimaradt, de beírtuk és el is küldtük, amit másnapra szerencsére el is fogadtak, úgyhogy letudva a compsec beadandók :) Ekkor már elmúlt negyed 5 és 5 körül megbeszéltük a többiekkel, hogy megyünk after work-re, hívtam volna Arthurt is, hogy jöjjön, de mivel előtte kb. 20 órát dolgozott a másik projektjén és alig aludt, így most kihagyta :) Mivel a megbeszélt hely nem volt messze, fél 5 előtt már ott voltam, de így legalább be tudtam állni, az akkor még igen csak kezdődő félben lévő sorba. A többiek nem siették el a dolgot, Marketa jött legkorábban, de ő is 40 körül, Tomásék meg 5 perccel 5 előtt tüntek csak fel. Egyből fel is tették a kérdést, hogy mi hallottunk-e arról, hogy 22 éves kor alatt nem lehet bemenni. A környéken senki sem hallott ilyet, a hely meg 5-kor nyit, úgyhogy úgy döntöttünk, majd az ajtónállót megkérdezzük. El is jött a nyitás ideje és az ajtónálló bizony közölte, hogy 22 alatt nem szívesen látnak bennünket. Mivel velünk voltak Fabienék is és közülük valaki 22 alatt volt, így Tomás és Fabienék inkább másik helyre mentek, mi Marketával úgy döntöttünk, hogy ha már elöl állunk a sorban, benézünk, azt mondták a helyről, hogy olcsó és jó az étel. Bent megint jött a kötelező ruhatárasdi, ami engem nem érintett (előrelátóan csak pulóverben mentem, amit nem kötelező leadni), azonban Marketának be kellett adnia a kabátot, 20 koronáért. Mire végzett vele, bementünk a pulthoz, láttuk, hogy az ételt a bárpultra rakták ki. Már ott sejtettük, hogy gondok lesznek, ami be is igazolódott. Mivel 1 pultos volt és a pulton volt a kaja is, ezért aki csak ételért állt sorba, annak is meg kellett várnia, amíg az előtte lévő 30 ember megrendeli és kifizeti az italát. Ennek köszönhetően közel fél óra volt egy.egy sorbanállás, nem is mentünk, csak egyszer repetázni. Pedig az árak tényleg jók voltak és a kaja finom volt, volt friss saláta, sültkrumpli, chili mártás, kukorica taco chips, sült csirke comb, sült csirkeszárny és sült oldalas is. Ha nem lett volna a sorbanállás, ez lett volna a legjobb after work, de így ez sem lesz a törzshelyünk.
After work után irány vissza az egyetem, mivel előző héten ért véget az Oktoberfest németországban, így az egyetemen is kitalálták, hogy legyen egy Oktoberfest. Ez csak egy estés volt, a diákszövetség éttermét rendezték be. A pultosokon fehér ing, zöld kalap és bajor nadrág utánzat volt, próbáltak német zenéket játszani, bár ez többnyire inkább csak fejfájást okozott a német diákoknak :D Valamint az elmaradhatatlan kolbászos kaják és persze a SÖR. Spaten-t adtak, mint Oktoberfestes sör, én ugye nem értek hozzá, a németek, köztük Matthias, aki müncheni, azt mondták, hogy nagyjából olyan, mint az eredeti. Az egyetlen gond az ára volt: míg az eredeti, német Oktoberfesten 8 euróba került egy krigli ( 1 liter, kb. 80 korona ) sör, addig itt 120 koronáért mérték a kriglit (kb. 3600 forint). Mivel mindenféleképpen meg akartam kóstolni és a többiek is vettek, egyet vettem én is, de szerintem idáig ez volt életem legdrágább söre. Egy dologra viszont biztos nem volt panasz, sok ismerős volt és jó hangulat, úgyhogy ez feledtette mindenkivel a drága sört :) (de még a németek sem vettek 2 kriglivel ). Éjfél körül az étterem közepén felállított mini színpadra megérkezett egy bajor zenét játszó zenekar, lehettek vagy 10-15-en mindenfajta fúvós és pár ütős. Egészen hangulatosra sikeredett így a rendezvény. Végül aztán fél 1 körül a felettünk lakó szlovák sráccal úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatjuk meg a gyaloglást haza, ezért eljöttünk, mert akkor még biztosak voltunk benn, hogy jár a villamos.
Szombaton jött a második svéd óra. Délután 1-re irány az egyház épülete, most sikerült nem lekésnem a villamost (bár a forgóajtót valami öreg csávó egy gombnyomással számomra érthetetlen okból megállította, pont akkor, amikor egyik irányba sem tudtunk kijönni, így kézzel kellett elforgatni, hogy ne ragadjunk bent :) ) és Pavelék is éppen időben odaértek. Pavel hozta a lakótársát Flaviant is, aki egy francia srác. Az órán láttunk új arcokat, de valószínűleg az első óraiak közül sokan nem jöttek, mert még így is kevesebben voltunk, mint azon. Óra után megálltunk néhányan beszélgetni az épület előtt, mert olyan szép napsütés volt, hogy senki nem akart még hazamenni. Kitaláltuk, hogy menjünk el a botanikus kertbe, ahol mi Flaviannal már ugyan voltunk, de úgyis menni akartunk megint és a többiek még nem voltak. De ha már megyünk, mindenki éhes, piknikezzünk. Ehhez viszont étel kell, amit senki nem hozott magával, keressünk hát egy szupermarketet. Közelebbit nem tudván, elmentünk a Brunnsparkig, ami kb. fél óra sétára volt onnan, majd bevásárlás, beszélgetés, a végén már majdnem 4 óra is elmúlt, mire a parkba jutottunk. De szerencsénkre nincs nyitvatartás, valószínűleg egész nap, vagy legalábbis elég sokáig be lehet menni a parkba. Mivel eddigre már mindenki nagyon éhes volt, így végül eljutottunk az étteremig, leültünk a kertjébe, ketten vettek kávét, és mind a hatan nekiálltunk megenni a boltban vásárolt ételünket :) Miután megedtük és kibeszélgettük magunkat, kezdett a hőmérséklet is eléggé lehűlni (mostmár érezhetően hűl az idő, bár talán fagy még este sincs), nekiálltunk búcsúzkodni és mindenki hazatért.
Szombat este inkább a pihenést válaszottuk, Tomásnak tanulnivalója is volt, lassan kozelít az első vizsga hét. Bár Clement hivni akart minket egy szaunapartyba, de mivel Tomás nem jött és mások sem nagyon akarhattak, így végül Clement sem ment, ezáltal én sem.
Vasárnap nagyrészt lustálkodás, tanulás és a ház kitakarítása történt. A takarítás már ráfért a lakásra, mivel Celine Dániában volt egy hétig, mi hárman fiúk ellustultuk a takarítást... :)
Tegnap megint suli és a szokásos hét eleji projekt menedzsment beadandó gyártása, amit nem tudtunk befejezni, így még mára is átnyúlt. Ennek köszönhetően még kérdéses, hogy szaunázni megyünk Tomással, vagy a projektet fogjuk befejezni az egyetemen. Én azért inkább a saunára szavaznék...
2010. október 6., szerda
2010. október 5., kedd
Welness nap
Kezdjük a pénteki nappal. Péntek lévén délután irány az after work. Már előre kinéztünk egy pubot és a biztonság kedvéért időben elindultunk. Olyannyira időben, hogy előtte Tomással még elmentünk az Ikeába is, mivel ott olcsó a csoki :) Ha már ott jártunk, vettem egy kiló csokit (10 db 100g táblás), majd megkóstoltam végre a kanelbullart. Érdekes sütemény, de finom, lehet, hogy rá fogok szokni, mint a svédek. Ők folyton ezt eszik :) Olyasmi, mint a fahéjas csiga, csak még van benne valami egyéb fűszer.
Az Ikeából egyből mentünk a kiszemelt, King's Head nevezetű pubba. Oda is értünk háromnegyed 5-re, de már csak egy szabad asztalt találtunk. Szerencsére nekünk annyi pont elég volt :) Most az egyszer elfelejtettünk szólni másoknak, csak Marketának mondtuk, hogy jövünk ide, így kicsit később ő még csatlakozott, 3-asban faltuk fel a pub ételkészletét. A kaja nem lett volna rossz, babos darálthús mellé vagy 8 fajta köretet biztosítottak, de valami érthetetlen módon a húson és a rizsen kívül minden hideg volt. Nem csak nem melegítették meg őket, kimondottan olyan volt, mintha hűtőből vették volna ki a köreteket. Ennek köszönhetően 3 tányérnál megálltam, nem bírtam többet enni :)
After work után a kajától kicsit álmosan hazatértünk, de nem lehetett sokáig pihenni, mert hivatalosak voltunk a rekorddöntő buliba: tavaly 150 ember volt egyszerre egy apartmanban, most ezt kísérelték megdönteni. Este 10 körül elindultunk hát a buliba, majd hosszas gyaloglás után megérkeztünk (a mögöttünk lévő házban volt :) ). Az ajtónál egy srác fogadott bennünket gemkapcsokkal, hogy ha még nem voltunk a buliban, vegyünk egyet, mert ez alapján számolják az embereket. Kiderült, hogy összesen 300 gemkapocs volt, mire mi odaértünk, szerintem kevesebb, mint 50 volt a dobozban. Felmentünk az apartmanba, megint 7 emberes apartman a 11. emeleten, de most legalább a lift működött. Bár láttunk embereket eljönni a buliból, felérve látszott, hogy valószínűleg több, mint 150 ember van a lakásban, szinte teljesen tele volt :) Természetesen ennyi ember elég nagy zajjal jár és még mellé zene is szólt, úgyhogy a szomszédok annyira nem örültek a bulinak. Azt nem tudom, hogy próbáltak-e szólni, viszont éjfél után kicsivel valaki szólt,hogy talán lassan vége a bulinak, mert kihavták a rendőröket :D Gondoltam ez érdekes lesz, a 11. emeleten 150-200 emberrel mit tudnak csinálni, kíváncsi vagyok. Szépen lassan megjelentek a rendőrök és elkezdték a lépcsőn leterelni az embereket. Én a közepefele lehettem a tömegnek (már kezdettől fogva fényképezett mindenki aki tudott, a rendőrök nem szóltak érte), de akkor már vigyorgott az összes rendőr, akkor kezdtek rájönni, hogy ők sem látnak mindennap ennyi embert egy buliban :) Odalent a ház előtt gyűlt a tömeg, mindenki várta a barátait, vagy csak érdeklődött, hogy mi lesz a vége. A házak ablakaiból is fotóztak minket, ők sem látnak mindennap ekkora tömeget :) A lenti rendőrökkel is beszélgettek néhányan, ők is csak mosolyogtak, látva a sok embert. Körülbelül egy órába telt, mire mindenkit sikerült leterelni, de mivel látták a rendőrök, hogy senki nem akar balhét csinálni, ők is viccesen fogták fel. Ahogy leért mindenki, megkértek, hogy mostmár menjünk a ház elől, mégis csak hajnal 1 van. Mivel mi ott laktunk nem messze, megálltunk beszélgetni a kapu előtt, láttuk, hogy ahogy az emberek nagyrésze eljött, a rendőrök el is mentek, azt hiszem, végülis még csak igazoltatni sem igazoltattak senkit (megj: összesen kb. 10 rendőr volt :) )
Szombaton kitaláltuk, hogy Tomás még úgysem volt az állatkertben, én meg úgyis vissza akartam menni, akkor menjük délután arra. Szóltunk Marketának és Fabienéknek (Fabien, Adrien, Clement, három francia srác, Fabien eredetileg lakótársunk volt, csak aztán átköltözött) és irány az ingyenes állatkert. Most nem felejtettem el fényképezőgépet vinni, úgyhogy ha nem leszek lusta feltölteni a képeket, lesznek innen is képek. Miután végeztünk az állatkerttel, jöttünk haza, mert este megint buli. Bár kicsit óvatosan álltam a dologhoz, mert megint ugyanazok szervezték, akik a "nagysikerű" Kick-off partyt, de ez most tényleg jónak látszódott, 7 tánctér, este 10-kor kezdés, reggel 5-ig buli, 1500 jegy ,csak nem lesz rossz. Buli előtt átmentünk még Fabienékhez Tomással, majd onnan indultunk a buliba. Valahol a környéken is csináltak egy előpartyt, sikerült úgy időzítenünk, hogy a villamosmegállóban összefutottunk az ottaniakkal is, így elég sokan indultunk a buli helyszínére. Megérkezéskor nem annyira meglepődve tapasztaltuk, hogy óriási sor áll az épület előtt. Sebaj, Svédország a sorok országa, álljunk be, biztos gyorsan halad. Azt kell, hogy mondjam, nem volt alaptalan a szervezőkkel szembeni félelmem. Óriási szervezői készségüknek hála (biztos meglepetésként érte őket az 1500 ember, amit már napok óta írtak mindenhol, hogy ennyi jegyet adtak ki, szerencsére ingyen), egy óra sorbanállás után sem kellett izzadt táncoló embereket és hangos zenét kiállnunk, ugyanis a sor feléig sem jutottunk el. Úgy döntöttünk, inkább szétnézünk a városban, még az is jobb, mint sorbanállni. Elmentünk, tettünk egy kört, ettünk a McDonald's-ban, majd visszatértünk úgy egy óra múlva. A szervezőket semmi sem zökkenthette ki nyugalmukból, ugyanis még mindig rengetegen álltak sorba. Némi tanakodás és sétálgatás után még egy próbát tettünk hajnal 1 után, hátha elfogyott addigra a sor, de a szervezők makacs legények, hajnal 1-kor, kicsivel több, mint 2 órával az megérkezésünk után még mindig annyian álltak az ajtóban, hogy legalább egy óra lett volna bejutni, így inkább hazatértünk, meleg szeretettel szívünkben a szervezők iránt.
Vasárnap elhatároztuk Tomással, hogy kihasználjuk az ingyen jegyünket a Lisberg-be, skandinávia legnagyobb vidámparkjába. Előtte, mivel nem ismerünk lehetetlent, nekikezdtünk életünk első lángosának. Megvettünk a hozzávalókat, majd nagy önbizalommal, kézzel nekiálltam gyúrni a tésztát. egy 20 perc gyúrás után sikerült valami folyós, de ugyanakkor rettentően ragadós masszát kapni. Gondoltuk, jobban már nem lehet elrontani, hagyjuk kelni egy kicsit. Egy óra kelés után ránéztünk, egész szép nagy lett, bár még mindig folyékonyabbnak tánt a kelleténél. Ha már sikerült ennyire egyedi lángostésztát csinálni, akkor biztos nem gond, ha egy kicsit tovább hagyjuk kelni, ezért elrohantunk a vidámparkba. A vidámpark tényleg nagy volt és hangulatos, mindenhol szólt a zene és mindenki 2 kilós csokikkal rohangált. Mindenhol szerencsekerekek voltak, ahol 5 vagy 20 koronáért lehetett egy számra fogadni (20 számból) és ha azon állt meg, nyertél egy kis édességet, vagy 20 korona esetén 2 kilós csokit (gumicukorból vagy keszes csokiból 3-4 kilókat adtak :D ). Ki akartuk próbálni az egyik legnagyobb hullámvasutat, de lelkesedésünk csak addig tartott, amíg meg nem láttuk, hogy durván 1800 forintba kerülne egy menet. miután mindent végignéztünk és semmit sem próbáltunk ki, úgy éreztük, hogy ideje lesz hazamenni és befejezni, amit elkezdtünk. 4 óra kelés biztos elég a tésztának :D A tészta nem tétlenkedett, szépen megkelt, majd összeesett, így hazaérve a tál alján találtuk a kicsit buborékosabb, de még mindig folyós/ragadós masszánkat. Marketa is velünk tartott, nevetni akart egy kicsit a lángostésztánkon, de végül megszánt minket és némi liszt segítségével egészen gyúrható valamit csinált belőle. Kisütöttük és bár kinézetre nem hasonlított a lángosra, valamint a 4 óra miatt sokkal sűrűbb is volt a tészta, ízre egészen lángos szerű volt. Nagy adag fokhagymával, sajttal és tejföl szerű krémmel (kicsit édesebb, de nagyon hasonló, mint a tejföl) fel is faltuk az összeset.
Hétfőn nem sok mindent csináltam. Ma viszont annál többet, szinte welness napot tartottunk Tomással: délben, az óráink után összefutottunk a diákszövetség épületében. Ha már így összetalálkoztunk, megbeszéltük, hogy menni kéne a szaunába. El is indultunk haza a fürdőruhánkért, de útközben meggondoltuk magunkat, olyan szépen sütött a nap, hogy inkább előbb a tengerpartra mentünk el. Kis szerencsétlenkedés a busszal, amit kinéztünk, az csak este megy a tengerpartig, napközben félúton van a végállomás, így fél órát vártunk egy másik buszra, de addig legalább néztük a békésen kérődző teheteneket (hazafelejövet is ugyanazon a helyen kérőztek :) ). A tengerpart kimondottan sziklás, csak egy kis mesterséges részen, kb. 20 méter homokos, de ennek ellenére (vagy éppen ezért) nagyon tetszett. Hazafele elhatároztuk, hogy még csak 4 óra, simán belefér a szauna. Gondolatot tett követte, hazamentünk a fürdőruháért és irány a diákszövetség szaunája. A szauna elég nagynak tűnt, elektromos fűtéssel, Tomás eleinte panaszkodott, hogy nem túl meleg, de úgy egy félóra, óra után már ő is majdnem megsült :) Valószínűleg rendszeres vendégek leszünk ott :)
Most meg gyorsan csináltam egy adag rizst és megsütöttem mellé pár halrudacskát, amit ma vettünk, a Lidlbe találtunk egész olcsón, úgyhogy most jóllakottan vágok neki az éjszakának itthon :)
Az Ikeából egyből mentünk a kiszemelt, King's Head nevezetű pubba. Oda is értünk háromnegyed 5-re, de már csak egy szabad asztalt találtunk. Szerencsére nekünk annyi pont elég volt :) Most az egyszer elfelejtettünk szólni másoknak, csak Marketának mondtuk, hogy jövünk ide, így kicsit később ő még csatlakozott, 3-asban faltuk fel a pub ételkészletét. A kaja nem lett volna rossz, babos darálthús mellé vagy 8 fajta köretet biztosítottak, de valami érthetetlen módon a húson és a rizsen kívül minden hideg volt. Nem csak nem melegítették meg őket, kimondottan olyan volt, mintha hűtőből vették volna ki a köreteket. Ennek köszönhetően 3 tányérnál megálltam, nem bírtam többet enni :)
After work után a kajától kicsit álmosan hazatértünk, de nem lehetett sokáig pihenni, mert hivatalosak voltunk a rekorddöntő buliba: tavaly 150 ember volt egyszerre egy apartmanban, most ezt kísérelték megdönteni. Este 10 körül elindultunk hát a buliba, majd hosszas gyaloglás után megérkeztünk (a mögöttünk lévő házban volt :) ). Az ajtónál egy srác fogadott bennünket gemkapcsokkal, hogy ha még nem voltunk a buliban, vegyünk egyet, mert ez alapján számolják az embereket. Kiderült, hogy összesen 300 gemkapocs volt, mire mi odaértünk, szerintem kevesebb, mint 50 volt a dobozban. Felmentünk az apartmanba, megint 7 emberes apartman a 11. emeleten, de most legalább a lift működött. Bár láttunk embereket eljönni a buliból, felérve látszott, hogy valószínűleg több, mint 150 ember van a lakásban, szinte teljesen tele volt :) Természetesen ennyi ember elég nagy zajjal jár és még mellé zene is szólt, úgyhogy a szomszédok annyira nem örültek a bulinak. Azt nem tudom, hogy próbáltak-e szólni, viszont éjfél után kicsivel valaki szólt,hogy talán lassan vége a bulinak, mert kihavták a rendőröket :D Gondoltam ez érdekes lesz, a 11. emeleten 150-200 emberrel mit tudnak csinálni, kíváncsi vagyok. Szépen lassan megjelentek a rendőrök és elkezdték a lépcsőn leterelni az embereket. Én a közepefele lehettem a tömegnek (már kezdettől fogva fényképezett mindenki aki tudott, a rendőrök nem szóltak érte), de akkor már vigyorgott az összes rendőr, akkor kezdtek rájönni, hogy ők sem látnak mindennap ennyi embert egy buliban :) Odalent a ház előtt gyűlt a tömeg, mindenki várta a barátait, vagy csak érdeklődött, hogy mi lesz a vége. A házak ablakaiból is fotóztak minket, ők sem látnak mindennap ekkora tömeget :) A lenti rendőrökkel is beszélgettek néhányan, ők is csak mosolyogtak, látva a sok embert. Körülbelül egy órába telt, mire mindenkit sikerült leterelni, de mivel látták a rendőrök, hogy senki nem akar balhét csinálni, ők is viccesen fogták fel. Ahogy leért mindenki, megkértek, hogy mostmár menjünk a ház elől, mégis csak hajnal 1 van. Mivel mi ott laktunk nem messze, megálltunk beszélgetni a kapu előtt, láttuk, hogy ahogy az emberek nagyrésze eljött, a rendőrök el is mentek, azt hiszem, végülis még csak igazoltatni sem igazoltattak senkit (megj: összesen kb. 10 rendőr volt :) )
Szombaton kitaláltuk, hogy Tomás még úgysem volt az állatkertben, én meg úgyis vissza akartam menni, akkor menjük délután arra. Szóltunk Marketának és Fabienéknek (Fabien, Adrien, Clement, három francia srác, Fabien eredetileg lakótársunk volt, csak aztán átköltözött) és irány az ingyenes állatkert. Most nem felejtettem el fényképezőgépet vinni, úgyhogy ha nem leszek lusta feltölteni a képeket, lesznek innen is képek. Miután végeztünk az állatkerttel, jöttünk haza, mert este megint buli. Bár kicsit óvatosan álltam a dologhoz, mert megint ugyanazok szervezték, akik a "nagysikerű" Kick-off partyt, de ez most tényleg jónak látszódott, 7 tánctér, este 10-kor kezdés, reggel 5-ig buli, 1500 jegy ,csak nem lesz rossz. Buli előtt átmentünk még Fabienékhez Tomással, majd onnan indultunk a buliba. Valahol a környéken is csináltak egy előpartyt, sikerült úgy időzítenünk, hogy a villamosmegállóban összefutottunk az ottaniakkal is, így elég sokan indultunk a buli helyszínére. Megérkezéskor nem annyira meglepődve tapasztaltuk, hogy óriási sor áll az épület előtt. Sebaj, Svédország a sorok országa, álljunk be, biztos gyorsan halad. Azt kell, hogy mondjam, nem volt alaptalan a szervezőkkel szembeni félelmem. Óriási szervezői készségüknek hála (biztos meglepetésként érte őket az 1500 ember, amit már napok óta írtak mindenhol, hogy ennyi jegyet adtak ki, szerencsére ingyen), egy óra sorbanállás után sem kellett izzadt táncoló embereket és hangos zenét kiállnunk, ugyanis a sor feléig sem jutottunk el. Úgy döntöttünk, inkább szétnézünk a városban, még az is jobb, mint sorbanállni. Elmentünk, tettünk egy kört, ettünk a McDonald's-ban, majd visszatértünk úgy egy óra múlva. A szervezőket semmi sem zökkenthette ki nyugalmukból, ugyanis még mindig rengetegen álltak sorba. Némi tanakodás és sétálgatás után még egy próbát tettünk hajnal 1 után, hátha elfogyott addigra a sor, de a szervezők makacs legények, hajnal 1-kor, kicsivel több, mint 2 órával az megérkezésünk után még mindig annyian álltak az ajtóban, hogy legalább egy óra lett volna bejutni, így inkább hazatértünk, meleg szeretettel szívünkben a szervezők iránt.
Vasárnap elhatároztuk Tomással, hogy kihasználjuk az ingyen jegyünket a Lisberg-be, skandinávia legnagyobb vidámparkjába. Előtte, mivel nem ismerünk lehetetlent, nekikezdtünk életünk első lángosának. Megvettünk a hozzávalókat, majd nagy önbizalommal, kézzel nekiálltam gyúrni a tésztát. egy 20 perc gyúrás után sikerült valami folyós, de ugyanakkor rettentően ragadós masszát kapni. Gondoltuk, jobban már nem lehet elrontani, hagyjuk kelni egy kicsit. Egy óra kelés után ránéztünk, egész szép nagy lett, bár még mindig folyékonyabbnak tánt a kelleténél. Ha már sikerült ennyire egyedi lángostésztát csinálni, akkor biztos nem gond, ha egy kicsit tovább hagyjuk kelni, ezért elrohantunk a vidámparkba. A vidámpark tényleg nagy volt és hangulatos, mindenhol szólt a zene és mindenki 2 kilós csokikkal rohangált. Mindenhol szerencsekerekek voltak, ahol 5 vagy 20 koronáért lehetett egy számra fogadni (20 számból) és ha azon állt meg, nyertél egy kis édességet, vagy 20 korona esetén 2 kilós csokit (gumicukorból vagy keszes csokiból 3-4 kilókat adtak :D ). Ki akartuk próbálni az egyik legnagyobb hullámvasutat, de lelkesedésünk csak addig tartott, amíg meg nem láttuk, hogy durván 1800 forintba kerülne egy menet. miután mindent végignéztünk és semmit sem próbáltunk ki, úgy éreztük, hogy ideje lesz hazamenni és befejezni, amit elkezdtünk. 4 óra kelés biztos elég a tésztának :D A tészta nem tétlenkedett, szépen megkelt, majd összeesett, így hazaérve a tál alján találtuk a kicsit buborékosabb, de még mindig folyós/ragadós masszánkat. Marketa is velünk tartott, nevetni akart egy kicsit a lángostésztánkon, de végül megszánt minket és némi liszt segítségével egészen gyúrható valamit csinált belőle. Kisütöttük és bár kinézetre nem hasonlított a lángosra, valamint a 4 óra miatt sokkal sűrűbb is volt a tészta, ízre egészen lángos szerű volt. Nagy adag fokhagymával, sajttal és tejföl szerű krémmel (kicsit édesebb, de nagyon hasonló, mint a tejföl) fel is faltuk az összeset.
Hétfőn nem sok mindent csináltam. Ma viszont annál többet, szinte welness napot tartottunk Tomással: délben, az óráink után összefutottunk a diákszövetség épületében. Ha már így összetalálkoztunk, megbeszéltük, hogy menni kéne a szaunába. El is indultunk haza a fürdőruhánkért, de útközben meggondoltuk magunkat, olyan szépen sütött a nap, hogy inkább előbb a tengerpartra mentünk el. Kis szerencsétlenkedés a busszal, amit kinéztünk, az csak este megy a tengerpartig, napközben félúton van a végállomás, így fél órát vártunk egy másik buszra, de addig legalább néztük a békésen kérődző teheteneket (hazafelejövet is ugyanazon a helyen kérőztek :) ). A tengerpart kimondottan sziklás, csak egy kis mesterséges részen, kb. 20 méter homokos, de ennek ellenére (vagy éppen ezért) nagyon tetszett. Hazafele elhatároztuk, hogy még csak 4 óra, simán belefér a szauna. Gondolatot tett követte, hazamentünk a fürdőruháért és irány a diákszövetség szaunája. A szauna elég nagynak tűnt, elektromos fűtéssel, Tomás eleinte panaszkodott, hogy nem túl meleg, de úgy egy félóra, óra után már ő is majdnem megsült :) Valószínűleg rendszeres vendégek leszünk ott :)
Most meg gyorsan csináltam egy adag rizst és megsütöttem mellé pár halrudacskát, amit ma vettünk, a Lidlbe találtunk egész olcsón, úgyhogy most jóllakottan vágok neki az éjszakának itthon :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)