Fél egészség

  Legalábbis ha a lustaság fél egészség, akkor én bizony félig egészséges vagyok. Pontosan ma egy hete, hogy utóljára firkáltam ide valamit :)

 Ha még jók az emlékeim, kedd után szerda következik. Szerdán délelőtt gyorsan megcsináltam a szokásos mosásomat, most kivételesen egyedül, mivel Tomásnak órája volt akkor. Sikerült a legnagyobb mosószobát lefoglalnom, 3 mosógéppel kb. fél óra alatt megvolt a mosás, aztán meg had száradjanak. A nap izgalmasabb része ezután következett, irány az első svéd nyelvóra. Annyit tudtam, még a város bemutató túráról, hogy valahol havonta induló, ingyenes svéd nyelvoktatás van. Aztán pár hete küldte a phadder, akivel beszéltem az emailt, hogy szerdán 5-től lehet menni, regisztráció és tandíj nincs. Gyorsan továbbküldtem mindenkinek, akit érdekelhetett, úgyhogy már hetekkel a tanfolyam előtt érdeklődtek sokan, hogy megyek-e és milyen vajon. Az egyetlen negatívum, amit tudtam róla, hogy valami misszionárius tanfolyam, tehát valamilyen vallási szerzetesek vagy tagok tartják. Ennek megfelelően mindenre fel voltam készülve, de gondoltam, az első órára elmegyek, ha nem tetszik, legfeljebb többet nem látnak. Indulás előtt egy-két órával írt Pavel, hogy ha megyek én is, találkozhatnánk a villamosmegállóban és együtt keressük meg a helyet. Tetszett az ötlet, csak sajnos szokásos pontosságom megint közbeszólt, még pont láttam elmenni a villamost :D Sebaj, mivel úgy voltam vele, hogy Pavel biztos tudja a címet és megnézte, hogy hol van a hely, ezért én semmit sem tudtam róla, egyedül könnyen megtalálom :) Gyorsan SMS-ben elkértem a címet Marketától (ő is írta, hogy jön). A következő villamossal pár perc késéssel értem az épület elé, amit nem volt nehéz megtalálni, már vagy 6 indiai diák állt előtte és próbáltak bejutni :) Szerencsénkre jött egy lakó, aki beengedett minket. Bent már könnyen megtaláltuk a lakást. Belépve egyből szóltak, hogy a cipőket vegyük le :) Már majdnem tele volt a terem, kb. 30-40 diák volt. Fiatalok, huszonévesek tartják az órákat, heti 2x szerdán és szombaton egy óra. Kiderült, hogy ők a Jézus Krisztus és az utolsó napok szentjeinek egyháza, de szerencsére a vallást nem erőltetik, 1 órában csak a nyelvvel foglalkozunk, akit érdekel a többi, az meg maradhat utána, úgyhogy rendszeres látogatója leszek az óráknak. Később megtudtuk, hogy nagyrészt amerikaiak, akik másfél éve vannak itt, valamint egy svéd lány van, aki viszont elég erősen beszédhibásnak tűnik nekem :) (kicsit nyúl szája van és mintha sejpítene) Nem baj, alapnak jó lesz a tanfolyam :)

 Csütörtökön jött megint a korán kelés, irány 8-ra az órára, amit a diákok passzivitása miatt 4 óra helyett csak 2 órán át tartottak :D Hazajöttem enni és pihenni egy kicsit, majd 1-re vissza előadásra. Computer security előadás, megtaláltam Arthurt a projekt társamat, aki hozzám hasonlóan még semmi választ nem kapott az eredményünkről, ezért gyorsan rábeszéltem, hogy írjon egy emailt az oktatóknak, ugyanis már mindenki több, mint egy hete tudta az eredményét. Ennek meg is lett a hatása, este jött az email Arturtól, hogy visszadobták a beadandót, az egyik kérdésnél kihagytunk a válaszból egy lépést. Szuper, gyorsan megbeszéltük, hogy akkor pénteken 3-kor találkozunk az egyetemen és kijavítjuk.

 Pénteken szokás szerint nem volt órám, így ráértem 3-ra bemenni az egyetemre, amit a biztonság kedvéért egy picit lekéstem, így negyed 4 után értem oda a találkozóra :) Gyorsan kerestünk egy géptermet és nekiálltunk kijavítani. Mivel egy óra alatt nem jöttünk rá, hogy mit hagyhattunk ki, így a közönség segítségét kértem, felhívtam Fabient, hogy nekik elfogadták-e és ha igen, akkor igazán elküldhetné a válaszukat arra a kérdésre (nekik is visszadobták először és én segítettem egy másik kérdésben, amit el is fogadtak). Pár percen belül meg is jött a levél, kicsit fogtuk a fejünket, hogy bizony az tényleg kimaradt, de beírtuk és el is küldtük, amit másnapra szerencsére el is fogadtak, úgyhogy letudva a compsec beadandók :) Ekkor már elmúlt negyed 5 és 5 körül megbeszéltük a többiekkel, hogy megyünk after work-re, hívtam volna Arthurt is, hogy jöjjön, de mivel előtte kb. 20 órát dolgozott a másik projektjén és alig aludt, így most kihagyta :) Mivel a megbeszélt hely nem volt messze, fél 5 előtt már ott voltam, de így legalább be tudtam állni, az akkor még igen csak kezdődő félben lévő sorba. A többiek nem siették el a dolgot, Marketa jött legkorábban, de ő is 40 körül, Tomásék meg 5 perccel 5 előtt tüntek csak fel. Egyből fel is tették a kérdést, hogy mi hallottunk-e arról, hogy 22 éves kor alatt nem lehet bemenni. A környéken senki sem hallott ilyet, a hely meg 5-kor nyit, úgyhogy úgy döntöttünk, majd az ajtónállót megkérdezzük. El is jött a nyitás ideje és az ajtónálló bizony közölte, hogy 22 alatt nem szívesen látnak bennünket. Mivel velünk voltak Fabienék is és közülük valaki 22 alatt volt, így Tomás és Fabienék inkább másik helyre mentek, mi Marketával úgy döntöttünk, hogy ha már elöl állunk a sorban, benézünk, azt mondták a helyről, hogy olcsó és jó az étel. Bent megint jött a kötelező ruhatárasdi, ami engem nem érintett (előrelátóan csak pulóverben mentem, amit nem kötelező leadni), azonban Marketának be kellett adnia a kabátot, 20 koronáért. Mire végzett vele, bementünk a pulthoz, láttuk, hogy az ételt a bárpultra rakták ki. Már ott sejtettük, hogy gondok lesznek, ami be is igazolódott. Mivel 1 pultos volt és a pulton volt a kaja is, ezért aki csak ételért állt sorba, annak is meg kellett várnia, amíg az előtte lévő 30 ember megrendeli és kifizeti az italát. Ennek köszönhetően közel fél óra volt egy.egy sorbanállás, nem is mentünk, csak egyszer repetázni. Pedig az árak tényleg jók voltak és a kaja finom volt, volt friss saláta, sültkrumpli, chili mártás, kukorica taco chips, sült csirke comb, sült csirkeszárny és sült oldalas is. Ha nem lett volna a sorbanállás, ez lett volna a legjobb after work, de így ez sem lesz a törzshelyünk.

 After work után irány vissza az egyetem, mivel előző héten ért véget az Oktoberfest németországban, így az egyetemen is kitalálták, hogy legyen egy Oktoberfest. Ez csak egy estés volt, a diákszövetség éttermét rendezték be. A pultosokon fehér ing, zöld kalap és bajor nadrág utánzat volt, próbáltak német zenéket játszani, bár ez többnyire inkább csak fejfájást okozott a német diákoknak :D Valamint az elmaradhatatlan kolbászos kaják és persze a SÖR. Spaten-t adtak, mint Oktoberfestes sör, én ugye nem értek hozzá, a németek, köztük Matthias, aki müncheni, azt mondták, hogy nagyjából olyan, mint az eredeti. Az egyetlen gond az ára volt: míg az eredeti, német Oktoberfesten 8 euróba került egy krigli ( 1 liter, kb. 80 korona ) sör, addig itt 120 koronáért mérték a kriglit (kb. 3600 forint). Mivel mindenféleképpen meg akartam kóstolni és a többiek is vettek, egyet vettem én is, de szerintem idáig ez volt életem legdrágább söre. Egy dologra viszont biztos nem volt panasz, sok ismerős volt és jó hangulat, úgyhogy ez feledtette mindenkivel a drága sört :) (de még a németek sem vettek 2 kriglivel ). Éjfél körül az étterem közepén felállított mini színpadra megérkezett egy bajor zenét játszó zenekar, lehettek vagy 10-15-en mindenfajta fúvós és pár ütős. Egészen hangulatosra sikeredett így a rendezvény. Végül aztán fél 1 körül a felettünk lakó szlovák sráccal úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatjuk meg a gyaloglást haza, ezért eljöttünk, mert akkor még biztosak voltunk benn, hogy jár a villamos.

Szombaton jött a második svéd óra. Délután 1-re irány az egyház épülete, most sikerült nem lekésnem a villamost (bár a forgóajtót valami öreg csávó egy gombnyomással számomra érthetetlen okból megállította, pont akkor, amikor egyik irányba sem tudtunk kijönni, így kézzel kellett elforgatni, hogy ne ragadjunk bent :) ) és Pavelék is éppen időben odaértek. Pavel hozta a lakótársát Flaviant is, aki egy francia srác. Az órán láttunk új arcokat, de valószínűleg az első óraiak közül sokan nem jöttek, mert még így is kevesebben voltunk, mint azon. Óra után megálltunk néhányan beszélgetni az épület előtt, mert olyan szép napsütés volt, hogy senki nem akart még hazamenni. Kitaláltuk, hogy menjünk el a botanikus kertbe, ahol mi Flaviannal már ugyan voltunk, de úgyis menni akartunk megint és a többiek még nem voltak. De ha már megyünk, mindenki éhes, piknikezzünk. Ehhez viszont étel kell, amit senki nem hozott magával, keressünk hát egy szupermarketet. Közelebbit nem tudván, elmentünk a Brunnsparkig, ami kb. fél óra sétára volt onnan, majd bevásárlás, beszélgetés, a végén már majdnem 4 óra is elmúlt, mire a parkba jutottunk. De szerencsénkre nincs nyitvatartás, valószínűleg egész nap, vagy legalábbis elég sokáig be lehet menni a parkba. Mivel eddigre már mindenki nagyon éhes volt, így végül eljutottunk az étteremig, leültünk a kertjébe, ketten vettek kávét, és mind a hatan nekiálltunk megenni a boltban vásárolt ételünket :) Miután megedtük és kibeszélgettük magunkat, kezdett a hőmérséklet is eléggé lehűlni (mostmár érezhetően hűl az idő, bár talán fagy még este sincs), nekiálltunk búcsúzkodni és mindenki hazatért.

 

 Szombat este inkább a pihenést válaszottuk, Tomásnak tanulnivalója is volt, lassan kozelít az első vizsga hét. Bár Clement hivni akart minket egy szaunapartyba, de mivel Tomás nem jött és mások sem nagyon akarhattak, így végül Clement sem ment, ezáltal én sem.

 Vasárnap nagyrészt lustálkodás, tanulás és a ház kitakarítása történt. A takarítás már ráfért a lakásra, mivel Celine Dániában volt egy hétig, mi hárman fiúk ellustultuk a takarítást... :)

 Tegnap megint suli és a szokásos hét eleji projekt menedzsment beadandó gyártása, amit nem tudtunk befejezni, így még mára is átnyúlt. Ennek köszönhetően még kérdéses, hogy szaunázni megyünk Tomással, vagy a projektet fogjuk befejezni az egyetemen. Én azért inkább a saunára szavaznék...